A Málnási-feredőben ugyan sok még a tennivaló, szinte mindent elölről kell kezdeni, csupán forrásokat nem kell fakasztani, mert azok évszázadok óta ontják a hegy aranyát, a községközpontra is ráférne még néhány beruházás, Zalánpataknak is lépnie kell, ha meg szeretné őrizni jelenlegi jó hírnevét, de 2004-es önállósulása óta mégis annyi minden történt Málnáson, hogy a helyiek is elismerik: megérte itthon maradni és cselekedni.
A jövőt illetően mégis felmerül: nagyobb lépésekben kell folytatni a fejlesztést, a munkahelyteremtést, hogy itthon lehessen tartani a fiatalokat. A múlt heti málnási laptalálkozón többek között ezekről a kérdésekről esett szó.
Szerda este Balla Barna tiszteletes éppen csak hazaérkezett Málnásfürdőről, ahol bibliaórát tartott a nőszövetség tagjainak, máris jöttek a helyiek a Háromszék laptalálkozójára. Zsúfolásig megtelt a református parókia melletti tanácsterem, a hatvan székből egy sem maradt üresen, amit a lelkész azzal magyarázott, hogy ez a helyiek feltétel nélküli szeretetének jele a Háromszék iránt, mert bizony olvasnak abban jót is, rosszat is falujukról, de nem bánják, számukra ez Az újság. Farcádi Botond főszerkesztő megköszönte a málnásiaknak, hogy olvassák a Háromszéket és eljöttek a találkozóra, majd azt is elmondta: a lap minden málnásihoz szól, minden helyi lakost érintő gondokról-bajokról közöl írásokat, és bátorította a jelenlévőket, hogy ezután is forduljanak szerkesztőségünkhöz észrevételeikkel. Ferencz Csaba a lapkészítés és -terjesztés mikéntjéről beszélt, Kádár Gyula saját történelmi témájú könyvei ismertetése okán tartott rendhagyó történelemórát, Kisgyörgy Zoltán a Háromszék falufüzetek sorozatában megjelent, Málnásról szóló kiadványt ismertette, szó esett az egészségügyben és az oktatásban tapasztalt folyamatos törvénykezési változtatások miatti bizonytalanságról, Kuti János pedig Málnásról szóló glosszáját olvasta fel.
Málnásfürdőn is elkelne egy trónörökös
Az egykori nagy hírű fürdő feltámasztásának ügye minden bizonnyal nem véletlenül került a beszélgetés előterébe, egyrészt, mert óriási a benne rejtőző lehetőség, másrészt a megyei tanács jelen lévő alelnöke, Henning László szívesen hozta szóba, mit tehetnének a helyiek a források és a két mofetta felújításáért. Az elöljáró szerint a kutak kitisztításához, a vízhozam növeléséhez szakemberre van szükség, de a forrásokhoz vezető sétányt közmunkával is ki lehet takarítani, rendbe tenni. A két mofetta kitakarítására még tavasszal sor kerülhet, ellenben működtetésük szakszemélyzet alkalmazását feltételezi – hangsúlyozza Henning. Nagy Csaba alpolgármester szerint pontosan fel kell leltározni a vizeket, milyen a minőségük, a hozamuk, arra kell alapozni a fejlesztéseket. Ehhez ellenben nagyon sok pénz kell – értettek egyet mindannyian, a málnásfürdői Kádár István szerint pedig az is jó lenne, ha a fürdőt is felfedezné egy trónörökös. „Zalánpatakról azt mondják, hogy az angol trónörökös, Károly herceg révén lett híres, de Károly herceg nem csinált ott semmit, ő csak odajött. Zalánpatakot a zalánpatakiak tették olyanná, amilyen. Az, hogy nem fejlődött, és az most érték lett – hát fordul a világ kereke” – véli Kasléder József polgármester. Henning László úgy tartja, az elkövetkező nyolc-tíz évben lesz komolyabb fejlődés Málnásfürdőn. „Nem titok, hogy szeretnénk egy turisztikai pályázatot is elkapni a felújításra, de az már a 2014–2020-as ciklus, nyilvánvaló, abból komoly eredmény nagyon későn lehet” – mondta.
Tanítják a székelység történetét
„Építettünk két iskolát, az ellátottság jó, a tanárok mind szakképzettek, jó része itt lakik a községben, de az önkormányzat segítsége nélkül bezárhattuk volna az iskolákat” – állítja Kovács Attila igazgató, aki büszke arra, hogy a történelem-, földrajz- és református vallástanár jóvoltából, amint lehetőség nyílt, Málnáson szinte első perctől tanítják A székelység története tantárgyat, a tankönyvhiány nem gond, az amúgy is csak eszköz, a tanárnő saját elgondolása szerint oktatja. Napközis programra szeretnének pályázni a megyei tanácsnál, hetente legalább két délután tartanának foglalkozásokat a gyermekeknek.
A felsorolt gondok ellenére a találkozó jó hangulatban zárult, és mielőtt a nőszövetség tagjai behozták volna a tanácsterembe a több tálnyi farsangi fánkot, Kasléder József kifejtette: jobban kellene tudatosítani az emberekben a helyi értékeket. „Mi azok mellett, hogy nehezen élünk, anyagi gondjaink vannak intézményeinkben és családjainkban, értékes vidéken élünk. Úgy gondolom, hogy megéri itthon maradni.”
A málnási találkozón a résztvevők nem csupán a lapunk által kiadott Székelyföld-térképet vehették kézbe, hanem azt a kis falubemutató füzetet is, amelyet a községháza megbízásából a Háromszék falufüzetek sorozatban jelentettünk meg. A megye falvait, községeit bemutató sorozat nyolcadik kiadványa valójában névjegy – fogalmazott a füzetek szerzője, Kisgyörgy Zoltán –, amely rövid történeti áttekintés révén sok fényképpel ízelítőt ad a település múltjáról, jelenéről. A szerző a fényképek alapján még a háziaknak is érdekességekkel fűszerezett képzeletbeli utazást ajánlott, a községközpont mellett elkalauzolva a két idetartozó településre, Málnásfürdőre és Zalánpatakra is, nem feledve azt, hogy a bemutató füzet elsősorban azoknak a vendégeknek szól, akik Málnásra vagy más háromszéki településekre érkezve rácsodálkozhatnak értékteremtő településeinkre. (fer-)
