Azonfelül, hogy a háromszékieket bírálták az EP-választásokon kinyilvánított akaratuk miatt, nem maradt el az egyház, az RMDSZ területi elnökeinek elmarasztalása sem, sőt, Frunda szenátor úr szerint a ,,kétkulacsosok", árulók ,,felszínre jövetele" sem. Ha sorrendben vesszük a dolgokat, tudjuk, miről is van szó. Elsősorban a sajtó hibás — és itt Háromszék független napilapjára gondolok, és ismétlem: független napilap azért, mert az emberek véleményét úgy tükrözi, úgy mutatja be rovataiban, ahogy azok írták, kinyilvánították. Másodsorban az egyház, amit azért bírálnak, gondolom én, mert helyet adott, nem a templomban, csak a templom előtti téren Tőkés László püspöknek a kampány idején. Harmadsorban hibásak a háromszéki területi RMDSZ-elnökök (alsó-, felső-, erdővidéki) azért, mert nem volt jó a mozgósítás az RMDSZ-jelöltek érdekében. Maga a szövetségi elnök is meggyőződhetett arról, hogy a polgármesteren, tanácstagokon és néhány iskoláson kívül nem sokan verték le egymást a kampánytalálkozókon. Miért hibás ezért egy területi RMDSZ-elnök? Van egy ide illő szép magyar mondásunk: ,,Könnyű Katit táncba vinni, ha ő is akarja." De ha nem akarja?
Az a kijelentés, hogy a tisztogatást nem fent, hanem lenn kell kezdeni, nem igaz, fordítva, fentről lefelé kellene haladni.
A november 25-i választás előtt még nem tudtuk, hogy lesznek-e képviselőink az Európai Parlamentben a magyarság véleménymegosztása miatt, de utána, a siker láttán azt gondoltam — és hittem is benne —, hogy Isten velünk van. Már láttam, hogy megjött valójában a megbékélés pillanata, a tárgyalások megkezdése, az erdélyi magyarság egy karámba való terelése. Sajnos, ez az öröm csak pár napig tartott, ismét jöttek az övön aluli ütések mindkét fél részéről. A legdurvább talán mégis Frunda György volt, aki szerint Tőkés László nem is akart EP-képviselő lenni, csak az erdélyi magyarság megosztása volt a célja — és ha már kikerülnek Brüsszelbe, nem fog úgysem találni a szó, nem egyforma nyelvet beszélnek. Hát, úgy adta az Isten, nem is kell még együtt utazniuk a repülővel sem, hisz a Frunda jelölése az RMDSZ-lista elején csak egy átjáró volt a folyón, jól tudta ő már eleve, hogy az ő helye Strasbourgban van, és nem Brüsszelben — de mint Európában jártas, volt jó politikus, ismert az emberek körében egykori tevékenysége miatt, s az RMDSZ-jelölteket ő vitte a győzelemre, ámbár hagyjuk most ezt.
A kiegyezés, az együttműködés létrejöhet az RMDSZ részéről a MPP-vel, Tőkéssel és más civil szervezetekkel a jövőben, de a szövetségi elnök szerint csak feltételekkel. Hogy mik ezek a feltételek, nem tudni, de annyi bizonyos, amit Markó úr személyesen is tapasztalt: hogy Székelyföldön az emberek türelmesek, furfangosak, megértőek, de akkor vágnak vissza, amikor másoknak a legrosszabbul esik. Azok a gondok, amelyeknek megoldását már sok éven keresztül várják, csak minden negyedik évben kerülnek újra meg újra előtérbe, majd mindenre ismét csend borul, mert ,,ez most nem időszerű, egyik percről a másikra nem lehet megoldani" stb. Az elmúlt tizenhét évbe már sok perc belefért!
Végezetül: Markó Bélának a feltételekkel kapcsolatos kijelentésére Kelemen Hunor meg is adta a választ: ,,Ha nem jön össze egy megegyezés, ez annyit jelentene, jövőben az önkormányzati választásokon szembemegyünk a gyorsvonattal."
Hozzáfűzném, hogy ez lehet még expresszvonat is.
Lőrincz Béla, Sepsiszentgyörgy
