Székely gazdák az unióbanKi kell használni a támogatásokat 4.

2013. február 28., csütörtök, Riport

Arra kértük a megyei kifizetési ügynökség aligazgatóját, Marius Popicát, ismertesse a nálunk leginkább elterjedt, a megyénk viszonyaira leginkább alkalmazható támogatási formákat és azok megyebeli helyzetét. A kérdésről ugyan lapunkban már nem egyszer esett szó, ismertetések is megjelentek róla, de a folyamodók alacsony számából ítélve, messze nem elégszer.
 

Mit kérnek és mit kérhetnének?
– Minden nyilvántartott földműves részesül a területalapú támogatásból. Aztán, hogy kiérdemlik-e a farmer minősítést valamennyien, az más kérdés. Nos, akinek a parcellái összesen legalább egy hektárt kitesznek, és azokból egyik sem kisebb harminc árnál, akkor már jogosult erre a formára. Ennek értéke fokozatosan szinte 20 százalékkal nőtt az öt év alatt évente, és 2016-ra a franciaországi vagy németországi szintet el kell érnie, azaz körülbelül 160 euróra rúg majd. Minálunk 2011-ben 91,2 eurót tett ki hektáronként, 2012-ben pedig 107,76 eurót. Ehhez adódnak az egyéb támogatások. A tavalyra járt további 35 euró a szántók, a megművelt terület hektárjára, amely a cukorrépánál azonban jóval többet, 224,62 eurót tett ki, de ez kivételnek számít. Azaz 107 meg 35, az 142. Aki ezen felül hegyvidéknek, hátrányos helyzetűnek nyilvánított község határában művel meg földet, még kap 107 eurót hektáronként, azaz az általánosan járó területalapú támogatás összege megduplázódik. Nos, e három lenne a legátfogóbb kategória, ezeket úgyszólván minden jogosult kérheti. (Megemlítem, hogy külön kategóriaként létezik a nem hegyi hátrányos övezet és a sajátos természeti körülmények közti hátrányos terület is, ezek 94, illetve 80 eurós ráadást jelentenek hektáronként, de nálunk nincs példa rá.) Eme formákat olyan speciális csomagok egészítik ki, melyeket jóval szűkebb körnek szántak, és melyeknek jól meghatározott feltételeknek kell megfelelniük. Az úgynevezett agrár-környezeti kifizetések közül az első „csomag” a nagy természeti értékkel rendelkező rétek, kaszálók számára irányoz elő 124 eurót hektáronként a tavalyra és tavalyelőttre. Külön csomag szól a hagyományos gazdálkodás kötelezettségét vállalóknak, ezért 58 euró jár hektáronként. Mit jelent ez? A gazda vállalja, hogy öt éven át nem használ legelőjén műtrágyát, hanem csak természetes trágyával javítja azt fel. Itt két lehetőség adott: vagy kaszálja, vagy lelegelteti a füvet. Ha az elsőt választja, akkor csak július 1-je után foghat a kaszáláshoz. Nos, ha öt éven át szabályosan tisztítja azt a területet, és gondja van arra, hogy egy hektárra egy tehénnél több ne jusson, akkor  még járhat neki újabb 124 euró hektáronként. Azaz 107 plusz 107 plusz 124. Ebben az esetben gépileg kaszálhat. Ha azonban kézzel kaszál vagy pusztán legeltet kaszálás nélkül, akkor, mint említettem, újabb 58 eurót igényelhet a második „csomag” részeként, amely tehát hozzáadható az első „csomaghoz”. Miként látható, minél több környezetvédelmi feltétel betartását vállalja a farmer, annál több juttatás jár neki. Persze, rendkívüli fegyelemre kötelez a szerződés betartása. Nem lehetséges az, hogy bár öt évre kértem, szomszédom, akitől béreltem, visszaveszi egy év múlva azt a legelőt, és emiatt nem teljesülnek a feltételek. Ez bizony bírságokhoz vezet, az ügynökség visszaveszi a folyósított támogatást. Min­denkinek tudnia kell, mit vállalt, s ha megszegi, az pénzébe kerül. Mi annak örvendünk, ha adhatunk, nem annak, ha vissza kell vennünk.

Átállási támogatás
– Melyek a leginkább igényelt formák?
– A dombvidéken az ún. ökológiai csomag a leginkább igénybe vett kifizetés. Abból áll, hogy a minisztérium általa kiválasztott cégekkel köt szerződést, megbízván őket  bizonyos környezetvédelmi feladatok kidolgozásával. Nos, maga a farmer ezekkel a cégekkel szerződik két évre. Ennek a cégnek az emberei felmérik a farmer gazdaságát, földjeit, de állatállományra is kiterjedhet a felmérés, és kidolgoznak egy tervet arra nézve, hogyan lehetne környezetkímélőbbé tenni a termelő folyamatokat. Sok mindenre tehetnek javaslatot: ha az állatok nem jutnak elég fényhez az istállóban, oda ablakot lehet vágatni, ha szűk, bővíteni lehet, a szellőzést javítani. És így tovább. Nos, ha ezek teljesülnek, a kifizetési ügynökség újabb összegeket folyósíthat ezek fejében. Természetesen, a javaslattevőt is meg kell fizetni. Ez a gazdára hárul. Ha többeket szolgál ki, a költségek megoszlanak. Hogy nálunk volt-e erre példa? Hogyne! 155 esetben adtunk támogatást környezetkímélő gazdálkodásra (agricultură ecologică), azaz biogazdálkodás bevezetésére. Főleg Dobolló és Bodzaforduló körzetében. Ezek a gazdák áttértek a klasszikus gazdálkodásról az ökológiainak mondottra. A két évnyi ún. átállási időszak végén ellenőrök vizsgálják felül az eredményt, és ha az megfelel az előírtnak, a gazda  újabb „csomagra” nyújthat be igényt, például egy lóhere- parcella esetében kb. 160 euró jár neki. Folyósítanak ugyan burgonya- vagy zöldséges kultúrák után is ilyen típusú támogatást, de igazság szerint, nálunk nehéz úgy krumplit termeszteni, hogy közben teljesen lemondj a vegyszerekről. Hasonlóképpen a kukorica után is. Emiatt célszerűbb, mondjuk, egy lucernatábla esetében ehhez folyamodni, amiről biztosan tudod, hogy öt éven át kaszálni fogod, istállótrágyát szórsz ki rá, és szavatolni tudod, az valóban biotakarmány lesz. Minálunk a farmerek még nem látják a biogazdálkodás értelmét, mert nincs árkülönbség például a biotej és a ma szokásos tej közt. Viszont eljöhet az idő, mikor az előbbi felvásárlási ára kétszerese lesz az utóbbinak, és ha valaki akkor kezdi meg az átállást a biotermelésre, azzal legalább két évet veszít azokhoz képest, akik már most ebben a hajóban eveznek, mint mondottam, a megye említett tájegységein már erre törekednek az emberek. Meg kell hát szerezni a környezetkímélő, azaz a biogazdasági igazolványt (fermă ecologică).
Megjegyzésként fűzöm hozzá, amit más forrásból tudtam meg: az átállási támogatás nagy részét felemésztette a minősítő cégek tiszteletdíja. Azok nemrég kezdték el a tevékenységüket, a kerekek korántsem forognak olajozottan. Mindamellett úgy vélem, az úttörő gazdák megérdemlik az elismerést. Nekik ugyanis kijárhat a farmszintű biogazdálkodási támogatás a jövőben. Lehúzó tényezője az átállásnak az marad, hogy a piaci árak még korántsem jutalmazzák azokat, akik bioterméket állítanak elő. A támogatás számol ezzel, ezer eurókra terjedő összegeket folyósít majd hektáronként és kultúránként, az igazán nagy „tortaszeletnek” tehát ez ígérkezik.

Tizennégyezerből hány?
Következő kérdésem a megye mezőgazdaságának várható termelői szerkezetére vonatkozott.
– Hányan maradnak vajon a mai tizennégyezer kérelmezőből és jogosultból, ha a mai folyamatok felerősödnek?
– E szám biztosan csökkenni fog, az uniós mezőgazdasági politika is azt szorgalmazza. Érdemes megnézni: a táblázatunkon az szerepel, hogy a tizennégyezer támogatott gazdából tízezer öt hektárnál kisebb területért kapja a támogatást. Öt hektár alatt bajosan lehet teljesítőképes gazdálkodásról beszélni, bár kivételek nyilván vannak. Öt és tíz hektár közti területet 2154-en dolgoznak meg. Nagyobb teljesítményt tíz hektár fölött lehet igazán elérni. Azaz körülbelül kétezren teszik ki a versenyképes részét a megyei ágazatnak. A többieknek a munka marad, a küszködés. Úgy vélem, a földhasználók – tehát nem a tulajdonosi szerkezetről van szó, a tulajdon az szent és sérthetetlen – területeinek összevonása hozhat változást. Adja mindenki bérbe, aki nem tudja maga megdolgozni, viszont nagytáblás művelést kell kialakítani ott, ahol lehet. Sok még az arra alkalmas terület, mely mégis felaprózott, emiatt a gépi művelés nem tudja a legnagyobb hasznot hozni. Ne biciklin járjunk földet művelni, kapával a vállunkon!
– Hogyan fér mindez össze a félig önellátó, félig piacra termelő gazdaságok felkarolásával?
– Azok létjogosultsága nem oda szól, ahol ezer hektárok művelhetők meg egyvégtében gépekkel. Az önellátó gazdálkodásnak a hegyi övezetekben, a dombvidéken kell fennmaradnia, ahol a kertművelés dívik, ahol a háztáji állattartásból élnek, zöldségtermesztésből stb. Itt visszatérnék a húsmarhatenyésztésre. Szerencsére bevezették ezt a fajta támogatást is, tehát nem kényszerülnek az emberek arra, hogy fejjék a szarvasmarhájukat akkor is, ha azt nem érdemes. Megvan a lehetőség arra, ha az a tehén pl. tíz liternél kevesebbet ad, akkor egy húsmarha ondójával kell megtermékenyíteni, s ha ez bizonyítható, akkor jár érte a támogatás. Egyazon gazdaságban lehet fejni is, amit érdemes, és húsmarhának nevelni, amit nem. A húsmarhatartás másfelől hegyi legelőink kihasználásában is segíthet. Ezek ma kiaknázatlanok, az emberek elkényelmesedtek. Valamikor a pásztorok ölték meg egymást egy legelőért, ma ez nem áll. Sok az alacsony tápértékű hegyi legelő. Nos, azok gazdaságos kihasználása húsmarhatartással válik lehetővé. Ha csak azt nézzük, hogy nem kell naponta behozni a tejet, már sok üzemanyagköltséget takarított meg a gazda. Hegyvidékeinkre a svájci példa jól alkalmazható.
Marius Popica tehát úgy látja, pillanatnyilag a mezőgazdasági tanácsadó irodák megalakítása a megragadandó láncszem, erre kell törekedni. Mivel megvan a véleménye azokról a „nagy mezőgazdasági szakemberekről”, akik naphosszat eltöltötték az időt azzal, hogy a polgármesteri hivatalokban várták úgymond a tanácskérőket, akik nemigen jöttek. Úgy véli, a Hargita megyében meghonosodott gyakorlat, amely szerint a gazda díjszabás ellenében kap tanácsot és szolgáltatást, sokkal szerencsésebb, miként az is, ha egy egyesület alkalmaz szakembert ilyen természetű ügyei, valamint a pályáztatás célszerű levezetésére. Persze, nem a díjon, hanem a vele járó felelősségen és számon kérhetőségen a hangsúly, melyre viszont csak így nyílik lehetőség.
– Különben tanácsom az, mivel a következő hétéves időszak Románia számára viszonylag sok pénzt irányoz elő, ne adják el állataikat, ne mondjanak le a gazdálkodásról. A termelésből fogják tudni fedezni költségeiket, a támogatások rendszere pedig gondoskodik arról, hogy kifizetődő is legyen a gazdálkodás, és ahogy nőnek a támogatások, az egyre több hasznot fog hajtani. Mi e-mailen kiküldjük a nagyobb gazdaságoknak az értesüléseinket, a többi tízezerhez nehezebben jut el az információ, az egyesületek, új tanácsadói irodák, az agrárkamarai hálózat – ha létrejön – segíthet ebben.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 503
szavazógép
2013-02-28: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Végvári gyülekezet Árapatakon (Élő egyház)

Vegyes lakosságú történelmi település Árapatak Székföldjén, ahol a magyar egyház hamarosan ünnepli a szabadságharc 164. évfordulóját. A magyarság majdnem mind református vallású.
 
2013-02-28: Család - Józsa Zsuzsanna:

Gyógyulás a káros szenvedélyből (9.)

Az előző részekben bemutattuk a sepsiszentgyörgyi szemerjai református egyházköz­ség Szenczi Molnár Albert Könyvtárában mű­ködő Bonus Pastor Alapítvány szenvedélybetegeket segítő csoportját.