A normálisnál kevesebb alvást már korábban is összefüggésbe hozták különféle bajok – szívbetegségek, diabétesz, túlsúlyosság, gyenge agyműködés – kialakulásával, de hogy pontosan mi történik ekkor az emberi testtel, azt eddig nem tudták.
A Surreyi Egyetem tudósai kísérleteikben 26 ember vérképét elemezték: először azután, hogy egy hé­ten át naponta hozzávetőleg tíz órát aludhattak, majd pedig azt követően, hogy éjszakai pihenőjüket hat órára csökkentették ugyancsak egyhetes időszakra.
Az alvási idő részleges megvonása több mint 700 gén tevékenységét módosította, és mivel a gének (nukleinsavszakaszok) hordozzák a sejtekben lejátszódó folyamatokban fontos biológiai szerepet betöltő – lénye­gében a szervezet működését és növekedését befolyásoló – fehérjék előállításához és szabályozásához szükséges információkat, közülük azok, amelyek a változás hatására aktívabbá váltak, több fehérje létrejöttét eredményezték. Ennek következményeként azonban megváltozott az egész test kémiai összetétele, ráadásul a szervezet természetes biológiai órájában is zavar támadt: napközben némely gének tevékenysége erősödik, másoké gyengül, az elégtelen alvás azonban tompította az eredendően eltérő hatásokat – szögezték le a tudósok.
„Egészen drámai változásokat figyeltünk meg rengeteg és különböző gén működésében” – állapította meg Colint Smith, az egyetem professzora. Mint elmondta, az érintett területek közé tartozik az immunrendszer, illetve az, hogy az emberi test miként válaszol a sérülésekre és a stresszhatásokra. „Világosan kiderült, hogy az alvás kritikus fontosságú a test megújulásában és funkcionális állapotának fenntartásában... Ha nem tudjuk feltölteni a sejteket, illetve a régieket újakkal helyettesíteni, akkor a folyamat degeneratív betegségek kialakulásához vezet.”
Véleménye szerint nagyon sok ember talán még kevesebbet alszik a kísérletben részt vevőknél is, ami jelezheti a probléma társadalmi súlyosságát, nevezetesen azt, hogy az elégtelen alvás milyen káros befolyással lehet a mindennapi életre.                    (MTI)