A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) álláspontja szerint a Székelyföld területi autonómiájára irányuló követelés nem ellentétes Románia nemzetállami önmeghatározásával. Az SZNT tegnapi közleményében Izsák Balázs, a szervezet elnöke „makacsul visszatérő előítéletnek” nevezte azt a nézetet, hogy a területi autonómia összeegyeztethetetlen az alkotmány első cikkelyében rögzített „egységes, oszthatatlan, szuverén nemzetállam” meghatározással. Hozzátette, éppen ezért az SZNT soha nem is kérte, s nem is kéri Románia alkotmányának módosítását.
Izsák Balázs megállapította, hogy az Európai Unióban Románia az egyedüli ország, amelyik nemzetállamnak tartja önmagát; még a nemzetállam fogalmát megalkotó Franciaország is „oszthatatlan, világi, demokratikus és szociális köztársaságként” határozza meg önmagát. Az SZNT elnöke szerint a nemzetállam fogalmának nincs is általánosan elfogadott meghatározása, azt viszont pontosan lehet tudni, hogy milyen értelmezései nem egyeztethetőek össze a nemzetközi jog normáival. Ezeket az önmeghatározást korlátozó elveket – amilyen például a diszkriminációmentesség elve – az alkotmány is tartalmazza. Izsák szerint megannyi alkotmányos alapelvnek ellentmond a nemzetállamnak az a hallgatólagosan elfogadott értelmezése, amely Romániát a román nemzetiségű állampolgárok hazájának tekinti.
Az SZNT szerint Székelyföld autonómiája az állam oszthatatlanságával sem ellentétes. A nép a szuverenitást ugyanis nemcsak a parlament révén, hanem más képviseleti szervein keresztül is gyakorolja. „Márpedig Székelyföld Önkormányzati Tanácsa éppen egy ilyen képviseleti szerv” – állapította meg az SZNT elnöke. „Ha nem hoz az autonómia számára kedvező változást az alkotmányos reform, akkor is tudnunk kell, Románia hatályos alkotmánya egyetlen érvet sem kínál Székelyföld önkormányzása ellen” – áll az SZNT közleményében.
