Nem akarunk lemaradni semmilyen szempontból – mondták a bitaiak. Elég néhány percet időzni a mezőföldi falucska szívében ahhoz, hogy megjelenjen egy-egy személy, egy-egy lovasfogat, s arra sem csodálkozunk rá, ha ismeretlennek nézve megkérdezik: ki maga, mit-kit keres itt? Most ismerőssel találkozunk, és ránk szólt: jókor jött, épül a falu, s új papot hozott a presbitérium!
Földben a vízhálózat
Maroknyi alföld a hely, ahol a Réty községhez tartozó Bita fekszik. Ez már a Felső-háromszéki-medence kapuja a Rétyi-szorulaton. Földrajzi fogalom is, mert ezen kapcsolódik egybe az Alsó- és a Felső-háromszéki-medence, ezen keresztül jutottak el déli irányba a Felvidék vizei, itt süvít be télvíz idején Alsó-Háromszékre a Nemere is. Széljárta hely, hidrológiai csomópont, ahol találkozót ad egymásnak a Feketeügy, a Kovászna és a Besenyő vize, az Egerpataki patak. Mezőjének televénye jó, vízigényes, mert gazdag homokban, de nem veti meg a természetes trágyát. Magyarázták, hogy az ilyen, homokban gazdag talajt kedveli a rozs, csak éppen esőt adjon a Fennvaló, s hiába hűvös még az idő, gépek dolgoznak a határban, ottjártunkkor már ültették a pityókát.
Lerakták az ivóvíz- és a kanálishálózatot a faluban, emiatt esős időben sár is lesz bőven, de a falufejlesztés ezzel jár. A rétyi községvezetés nem feledkezett meg Bitáról, a bekötőutat is aszfaltoztatta, javíttatta a nagy hidat a falukapuban.
– Valóban a földben mindkét hálózat – mondta Dálnoki Lajos polgármester –, a vidékfejlesztési pályázat alapjaiból készül. Fontos volt mindkét hálózat, mert az áteresztő rétegeken fekvő település kútjainak vizében nem kívánatos elemeket mutattak ki, s ha van vízhálózat, kell a szennyvízderítés rendszere is. Az ivóvizet a Réty–Bita felett emelkedő Dobolyka-tetőn fúrt kútból vezettük le a településre, vize kifogástalan. Jelenleg is dolgozik a szennyvízderítő állomás épületén a kivitelező cég a Besenyő patak partján, ahol hétáras területet kellett megvásárolnunk erre a célra. Ha semmi akadály nem jön közbe, két hét alatt elkészül. Ez az esztendő az iratkozás éve lesz, mert pontosan tudni akarjuk, hogy ki és mikor szándékszik rácsatlakozni az említett két hálózatra. Egyébként a lakosság már a tervezés időszakában vállalta, hogy a munkálat befejezése utáni három év alatt rácsatlakozik a rendszerre. Mivel a munkálatok miatt sártengerré változott egy-egy utca, mi már ősszel megkezdtük egy-egy szakasz kavicsozását, amit hamarosan folytatunk.
Új lelkész a faluban
A bitai református egyház ugródeszka – ismételgetik elég gyakran a helybeliek, mert valóban azt igazolták az elmúlt évtizedek, hogy amióta Váncsa Dezső tiszteletes elment a faluból, az új lelkészek eléggé gyakran váltogatták egymást. A hívek az élet hozta helyzetként könyvelték el a változásokat, és elmondták, hogy minden lelkész közel állt a szívükhöz-lelkükhöz, mindeniket kedvelték, s miért ne örvendtek volna az újnak, aki a tavaly november elején költözött be a papi lakásba, s akit tulajdonképpen úgy könyvelnek el, mint a falu szülöttét. Szász István Gergely, a fiatal új tiszteletes akkor született, amikor édesapja, a kézdivásárhelyi származású és jelenleg fogarasi református lelkész, Szász Tibor Bitán szolgált.
– Engem a bitai gyülekezet egyhangúlag meghívott megüresedett állásába – magyarázta a lelkész. – Előttem Roth Levente tiszteletes szolgált itt, aki jelenleg Bodokon lelkészkedik. Családos vagyok. 2009-től a lélekszámában megapadt és alaposan kiöregedett közösségben, Kóboron teljesítettem szolgálatot. Sajnos, ott sem magyar óvoda, sem pedig iskola nincs. Kisfiunk jövőjére gondolva érthető, hogy szívesen elfogadtuk a bitaiak meghívását. Valóban itt szolgált szűk négy esztendőt édesapám is, innen ment Bikafalvára, majd pedig 2006-ban Fogarasra, ahol az eklézsia jeles papja volt Ignácz László, az író Ignácz Rózsa édesapja, az egykori Kézdi-Orbai református egyházmegye esperese. Érdekes a sors, most abban az egyházmegyében dolgozom, ahol viszont anyai nagyapám, Nagy Loránd Géza szintén esperes volt. Mondhatom-e hát, hogy nem kötődöm ehhez a vidékhez-faluhoz?
Kevés egyházi tulajdonban lévő szántófölddel rendelkezik a 266 lélekszámú eklézsia – tudtuk meg, erdőbirtoka nincsen. A lelkész elmondta, hogy apró-cseprő javítanivaló mindig akad. Ilyen a parókia udvarán a melléképület és a kertben lévő borvízkút környékének rendezése.
A megfelelő minőségű szénsavas borvíz, amit itt egy furattal feltártak, arról tanúskodik, hogy a medencének ezen a táján a mélyebb régiókban mindenütt jelen van az ásványvíz. Természetes forrásokként is megjelenik a Feketeügy mélyebb mederperemén (alacsony vízálláskor) Cófalva, Lécfalva és Orbaitelek övezetében, fúrással megtalálták Barátoson is. Csendes falu Bita, a mélyben levő ásványvíz, a kiépülő infrastruktúra kedvez a falusi turizmus megtelepedésének, amihez pénz, kitartás és következetesség kell majd, s megtérül a befektetés meg a munka.
