Athén a következő napokban 4,2 milliárd eurót hívhat le, júniusban – a csoporttal kötött megállapodás újabb elemeinek teljesítését követően – további 3,3 milliárd euróhoz férhet hozzá. A holland pénzügyminiszter szerint ehhez Görögországnak javítania kell az adóbeszedés hatékonyságát, meg kell nyitnia eddig védett szakmák piacát, határozottan végre kell hajtania a közigazgatás átalakítását. Dijsselbloem leszögezte, a görögök eddig hatalmas áldozatokat hoztak, de ezek eredménye most kezd is mutatkozni: az ország versenyképessége javul, a folyó fizetési mérleg hiánya kitartóan csökken.
Az eurócsoport a többi bajba jutott és kisegített, úgynevezett programország helyzetét is áttekintette. Portugáliával kapcsolatban Dijsselbloem üd­vözölte, hogy a lisszaboni kormányzatnak sikerült megállapodásra jutnia, hogy miként pótolják az alkotmánybíróság döntése miatt kieső takarékossági intézkedéseket, ugyan­akkor felszólította Portugáliát, hogy az intézkedéseket „sebesen hajtsák is végre”. Ennek köszönhetően Lisszabon a mentőcsomag újabb 2,1 milliárd eurós részletét hívhatja le – tudatta az eurócsoport holland elnöke. Ciprussal kapcsolatban a politikus megerősítette, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) a mediterrán szigetországnak szánt mentőcsomag első részletének átutalásáról határozott. Dijssel­bloem ugyanakkor arra is kitért, lezárult annak átvilágítása, hogy Ciprus miként hajtotta végre az elmúlt időszakban a pénzmosás elleni jogszabályokat. A holland pénzügyminiszter szerint az átvilágítás ismételten igazolta, hogy Ciprus üzleti modellje fenntarthatatlan volt, ám azt is leszögezte, az erről szóló jelentés nem nyilvános, mert bizalmas információkat tartalmaz. Dijsselbloem közölte: a vizsgálat eredményének fényében a ciprusi hatóságokkal egyeztetve pénzmosás elleni akciótervet dolgoznak ki, amelynek teljesülését a mentőcsomag többi feltételével együtt ellenőrzik majd.
Az eurócsoport elnöke a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságot mutató Spa­nyolország és Szlovénia ese­tében kulcsfontosságúnak nevezte a bizottság országspe­cifikus ajánlásait, valamint hogy a pénzügyminiszterek majd az abban foglaltak tükrében foglalkoznak részletesebben a két országgal. Nem mulasztotta el ugyanakkor felszólítani Madridot, hogy az eddig elért jelentős eredmények után is „tartania kell az ütemet”, valamint Ljubljanát, hogy „gyors és határozott cselekvésre van szükség”, hogy Szlovénia helyre tudja állítani a bankszektor ellenálló képességébe vetett bizalmat.
A tanácskozást követő sajtótájékoztatón mind Dijssel­bloem, mind Olli Rehn, az Európai Bizottság monetáris és gazdasági kérdésekért, valamint az euróért felelős tagja kitért arra, hogy a tanácskozáson a bankunió létrehozásának kérdései is szerepeltek. Ennek bizonyos elemeiről ugyanis a Financial Times hasábjain a német pénzügyminiszter kijelentette: létrehozásukhoz módosítani kell az uniós szerződéseket. Olli Rehn tudatta, hogy a bizottság jelenleg is elemzi az ezzel kapcsolatos jogi helyzetet, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a bank­uniónak azok az elemei, amelyekről a tagállamok már megállapodtak, a jelenlegi szerződéses keretben is megvalósíthatók, és megerősítette: a brüsszeli testület még a nyári szünet előtt ismerteti az uniós bankszanálási mechanizmusra vo­nat­kozó javaslatát. „A pénzügyi szektor talpra állítása nem a bankárok megmentéséről szól, hanem arról, hogy ezzel megnyitjuk az utat a hitelezés előtt, amely elengedhetetlen a fenntartható kilábaláshoz és a munkahelyteremtéshez” – hangsúlyozta Rehn. „A szerződésmódosítás ügye fontos kérdés, sok véleményt hallottunk már erről, ugyanakkor az én véleményem az, ennek nem sza­bad megakadályoznia minket abban, hogy elmenjünk, amed­dig csak lehet, és amilyen gyorsan csak lehet” – hangoztatta Jeroen Dijssel­bloem. (Fer – MTI)