A támogatást három egymás után következő évben hívhatják le a vállalkozók, egy év alatt legtöbb 100 ezer eurót lehet megpályázni, és a teljes összeg a három év alatt nem haladhatja meg a 200 ezer eurót, az új alkalmazottakat a beruházás után számított legalább három éven keresztül meg kell  tartaniuk. A hatóságok becslése szerint az állami segítséget mintegy ezer kis- és közepes vállalkozás veszi majd igénybe. A feltételek között szerepel továbbá, hogy a cég a kérés benyújtásának pillanatában meglévő alkalmazottait mind megtartja, az újonnan felvettek között kötelező munkanélkülieknek is lenniük, a pályázó cég a folyó évben és két évvel azelőtt nem részesült vissza nem térítendő állami támogatásban. A pályázóktól befektetési tervet kérnek az elszámolható költségek feltüntetésével, valamint a vállalat életképességét bizonyító műszaki és gazdasági tanulmányt. A cégnek ugyanakkor nem lehet tartozása az állam felé, s az is kizáró jellegű, ha kényszervégrehajtás, csődeljárás vagy felszámolás zajlik ellene. A korábbi hasonló támogatási rendszert a 2007–2011-es időszakban futtatta az akkori kabinet is, a 100 millió eurós keretet már 2010-ben kimerítették, az előző ciklusban azonban nem volt feltétel a munkahelyteremtés.

Adócsökkentést terveznek a mikróknak
Felére csökkentheti a kormány a mikrovállalkozások adóját, ennek érdekében a pénzügyminisztérium hatástanulmányt készít – nyilatkozta Maria Grapini, a kis- és közepes vállalkozásokért, a turizmusért és az üzleti környezetért felelős tárca nélküli miniszter. „Az elemzéseink és az érveink meggyőzőek. Bízom benne, hogy júliustól 3 százalékról 1,5 százalékra csökkentjük a mikrovállalkozások adóját” – fejtette ki a miniszter, aki szerint az 1,5 százalék etikusabb, annál is inkább, mert ettől az évtől kötelezővé tették ezt az adózási formát, illetve a cégek besorolását. „Az állam érdeke, hogy behajtsa az adókat, de az is, hogy lehetőséget teremtsen a kisvállalatoknak a fejlődésre, hogy aztán magasabb adózási kategóriába kerülhessenek” – hangsúlyozta Grapini. A miniszter elmondta, a mikrovállalatok adójából korábban nagyon kis összegek folytak be az államkasszába, így abban bíznak, hogy az adócsökkentés nagyobb bevételt és átláthatóságot is eredményez.

Versenyben a benzinkutak
A MOL-csoport romániai üzemanyag-eladásai öt százalékkal nőttek az első negyedévben a 2012-es év hasonló időszakához képest, 101 ezer tonnáról 106 ezer tonnára, aminek köszönhetően a piaci részesedés 13 százalék fölé emelkedett – áll a vállalat sajtóközleményében. Az eladások emelkedéséhez a folyamatosan növekedő benzinkúthálózat járult hozzá (március végére 137 egységgel rendelkeztek), valamint az intenzív marketingtevékenység. A gázolajeladások öt százalékkal nőttek az első negyedévben, 77 ezer tonnára, míg az értékesített benzin mennyisége állandó maradt, 27 ezer tonna. * A legnagyobb versenytárs, az OMV Petrom eladásai ugyanebben az időszakban négy százalékkal csökkentek átlagosan, legnagyobb mértékben (nyolc százalékkal) a forgalom és az árak csökkenése miatt a benzinkutaknál értékesített termék mennyisége esett vissza (730 ezer tonnára) – jelenti a vállalat.

Javuló termelési mutatók
Márciusban gyorsult az ipari termelés növekedése az euróövezetben és az Európai Unióban. Az Európai Unió statisztikai hivatalának tegnapi közlése szerint az euróövezetben egy százalékkal, a 27 tagországban átlagosan 0,9 százalékkal termeltek többet az ipari üzemek februárhoz képest, amikor havi összevetésben 0,3 százalékkal emelkedett a termelés a 17 tagú euróövezetben és a 27 tagú EU-ban. Januárban az euróövezetben 0,6 százalékkal, az EU-ban pedig 0,5 százalékkal esett vissza az ipari termelés havi bázison. Éves összevetésben is javult a helyzet: az euróövezetben 1,7 százalékkal, az EU-ban 1,1 százalékkal csökkent az ipari termelés márciusban az egy évvel korábbihoz képest. Februárban még 3,1 és 2,5 százalékos volt a tizenkét havi visszaesés.