A rezsicsökkentés és a bankok adóztatása áll Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerint a Magyarországgal szembeni, politikai célzatú támadások hátterében. Szavai szerint a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Európai Unió illetékes bizottságainak támadásai hátterében a magyar kormány rezsicsökkentési politikája áll!
Ezek a mostanában megszaporodó támadások, bírálatok nem a Tavares-jelentésben kiemelt demokráciadeficitek vagy a túlzott deficiteljárás korrekcióiról szólnak, hanem ezek ürügyén, a rendelkezésükre álló minden eszközzel rá akarják kényszeríteni a gazdasági szabadságharcot folytató Orbán-kormányt arra – és ebbe bőven beleférnek a csúsztatások, a tájékozatlanság, esetenként a rosszindulatú értelmezéssorozat –, hogy vonja vissza a rezsicsökkentést, illetve a bankok és nagyvállalatok adóztatását. És térjen vissza továbbra is a helyes útra, éljen a jól bevált módszerekkel, csökkentse a nyugdíjakat és családtámogatásokat, drasztikusan emelje a személyi jövedelemadó mértékét.
Hogy a Valutaalap és az unió elvonásokra alapozó gazdaságpolitikája hova vezet, jól látható azon országok esetében, melyekre ezeket a megszorító intézkedéseket rá tudták kényszeríteni. Nemhogy javult volna mondjuk Portugália, Görögország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Ciprus, Írország helyzete, hanem megbízhatóan romlik, és zuhannak az elkerülhetetlennek látszó államcsőd felé. Világosan látszik, hogy Brüsszel és a Valutaalap megszorításokra alapozó politikája sehol nem sikeres.
És itt tegyünk egy kitérőt, mostanában nemcsak Magyarországon volt rezsicsökkentés, hanem például Lengyelországban is. Ebből azért nem lett botrány, mert a lengyelek privatizációja másképp zajlott, ők nem magánosították teljes egészében a stratégiai ágazatokat, s mivel a lengyel állam megtartotta részvényei egy részét a gázvállalataiban, meg tudott egyezni a részvénycsomag másik felét birtokló orosz gázvállalattal. Magyarországon viszont a kilencvenes években – abból a liberális gazdaságpolitikát jól jellemző tézisből indulva ki, hogy az állam rossz gazda – a stratégiailag fontos vállalatokat, a közszolgáltatások cégeinek részvényeit száz százalékban eladták, s ezért eleve kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Az Orbán-kormány ezt elkezdte részben visszacsinálni, s ez az, ami állandóan kiveri a biztosítékot a Valutaalapnál és Brüsszelben.
Hogy miért, nem nehéz kitalálni: a Valutaalap és az unió a nagyvállalatok és a bankok érdekeit képviseli, s nem izgatja felelős vezetőiket a felsorolt államok csődszéli helyzete. A renitens kis Magyarországgal viszont példát akarnak statuálni.
