A tengerimalac az aranyhörcsög, az egerek után a leggyakrabban tartott kisemlős. Vad ősei Dél-Amerikából származnak.
Kitenyésztett változatai ma már nálunk is könnyen beszerezhetők. A vad tengerimalacok bozótos helyeken, pusztaságokon élnek. Búvóhelyül föld alatti üregeket vájnak, ezért a díszállatként otthon tartott tengerimalac-kedvencünknek legyen a terráriumban óvóhely is fából vagy kerámiából.
Hihetetlen szelídségével, türelmességével és kedvességével belopta magát a gyermekek szívébe. A tengerimalacot lehet gyámbászni, játszani vele épp úgy, ahogy a gyerekek szeretnék, nem harap, még akkor sem, ha már elege van a játékból. Jó tudni viszont, hogy a tengerimalac a nevével ellentétben nem szereti a vizet, így ha lehet, a fürdőzést hagyjuk ki.
Hogy egészséges maradjon a kedvencünk, gondoskodnunk kell a fogak folyamatos koptatásáról, biztosítanunk kell rágóalkalmatosságokat: száraz kenyeret, magvakat, kemény faágakat, szépiacsontot.
Táplálásukhoz elengedhetetlen a napi friss ivóvíz, adagolásának legpraktikusabb formája a külön erre a célra gyártott önitató. A víz mellett fontos, hogy mindig legyen széna a malac előtt, ezt egészítsük ki kisállat-kereskedésekben kapható, tengerimalacnak előállított magkeverékkel, táprudakkal. Továbbá adjunk naponta zöldséget — sárgarépa, cukkini, cékla, petrezselyem, spenót, paradicsom —, gyümölcsöt (alma, körte, banán héj nélkül, narancs, mandarin, kivi).
Kirándulások alkalmával a természetből hozhatunk finom falatokat kedvencünknek: gyermekláncfüvet, mezei zsályát, fűszernövényeket, kerti gyomokat, vagy téphetünk füvet.
A tengerimalacok nyitott szemmel jönnek a világra. Fogaik is már annyira fejlettek, hogy a szilárd táplálék elfogyasztására alkalmasak. Átlagos élettartamuk hét-nyolc év.
