Nemzetállam marad Románia

2013. május 30., csütörtök, Közélet

Nem változik Románia nemzetállamként való meghatározása, miután az alkotmánymódosítás szövegét előkészítő parlamenti bizottság elvetette tegnap az RMDSZ javaslatát, hogy töröljék ezt a jelzőt az alkotmány első cikkelyéből. A hatályos alaptörvény szerint „Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam”.
 

Az ország nemzetállamként való meghatározásának törlésére tett javaslatot csak a parlamenti különbizottság RMDSZ-es tagja támogatta. A többi tag egyebek közt azzal indokolta elutasító álláspontját, hogy az alkotmány 152. cikkelye korlátokat szab az alaptörvény utólagos módosításának, és a nemzetállami meghatározás megváltoztatását is tiltja.
A bizottság elnapolta az RMDSZ egy másik indítványának megvitatását, amelyben a szövetség azt kezdeményezte, hogy az alkotmány ismerje el államalkotó tényezőkként a nemzeti kisebbségeket. Ez utóbbi javaslat szellemiségét a testületet vezető Crin Antonescu szenátusi elnök elfogadhatónak nevezte, de a bizottság több tagja szakvéleményt kért arról, hogy a javaslat miként illeszthető be az alkotmányba.
„Jövő héten újratárgyaljuk a javaslatot, és azt is, hogy az első cikkelyben van-e a helye, vagy a nemzeti kisebbségekről szóló hatodik cikkelyben” – ismertette a munkában részt vevő Márton Árpád parlamenti képviselő. Arra a kérdésre: mekkora esélyt lát államalkotó tényezőkként elismertetni Románia nemzeti kisebbségeit, amikor nem szabad hozzányúlni az állam jellegét leíró első cikkelyhez, Márton Árpád azt mondta, hogy a cikkely kiegészítésére tiltás nem vonatkozik. „Az a bizonyos cikkely csak az első cikkelyben felsorolt jellemzőket teszi módosíthatatlanná, illetve a köztársasági államformát. Sem azt nem tiltja, hogy az egyes cikkelybe bekerüljenek más bekezdések, sem azt, hogy máshova bekerüljön a kisebbségeket államalkotó tényezőkként meghatározó megfogalmazás. Éppen most szavaztuk meg, hogy az első cikkelybe bekerüljön egy olyan bekezdés, amely szerint az emberi méltóság sérthetetlen, és azt minden állami hatóságnak védenie kell” – mutatott rá az RMDSZ képviselője.
A német kisebbség képviseletében parlamenti mandátumot szerzett Ovidiu Ganţ kifejtette, hogy különbséget kell tenni az őshonos kisebbségek és a vendégmunkások között. Petre Roman liberális képviselő, volt kormányfő szerint a kisebbségek nem az állam, hanem a társadalom alkotórészei, és más megfogalmazásban támogatni tudná megemlítésüket az államot leíró alkotmányos szövegben.
A parlamenti különbizottság tegnap kezdte meg az alkotmánymódosító tervezet kidolgozását, miután a frakciók és a civil szféra indítványait összegző úgynevezett alkotmánymódosító fórum beterjesztette javaslatait. Ez a testület készíti elő az alkotmánymódosítás tervezetét, amelynek elfogadásához a parlament plénumának kétharmados döntésére, illetve érvényes és eredményes népszavazásra lesz szükség.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 507
szavazógép
2013-05-30: Nemzet-nemzetiség - B. Kovács András:

Békék és törvények (Az alkotmánymódosítás vitája)

Helyesli a magyar érdekvédelem, hogy az 1918-as Gyulafehérvári Határozatok bekerüljenek az új alkotmányba, miképpen azt állásfoglalásában is nyilvánosságra hozta az RMDSZ elnöksége. Múltkori interjúnkban szakavatott jogászi véleménnyel támasztottuk alá a hazai kisebbségek ez irányú kérését.
2013-05-30: Közélet - Bokor Gábor:

Orbán-napi vásár Uzonban

Megtelt tegnap a Feketeügy melletti uzoni vásártér. Az Orbán-napi vásáron nemcsak környékbeliek, távolabbról érkezettek is kínálták jószágukat, portékájukat. Az eladó lovak és a körülöttük sürgölődő népség foglalta el a vásár nagy részét. De ajánlottak kisebb-nagyobb borjat, malacot, süldőt, berbécset. Sőt, egy uzoni gazda két pónilovat vitt vásárba, a nagyobbik csikózó volt.