Neve nem ismeretlen a város művészetkedvelőinek, hiszen 1995-től rendszeresen jelen van a Március 15-i ünnepi tárlaton. Balázs István a Hargita megyei Gyergyóalfalu Borzont településén született 1944. március 3-án. Nagy Pál tanítványaként a marosvásárhelyi művészeti középiskola elvégzése után a mozgalmas képzőművészeti életet élő városban tanult tovább, a marosvásárhelyi építészeti technikum építőművészeti szakát végezte el 1968-ban. 1969-től a sepsiszentgyörgyi tervezőintézetben dolgozik. Munkái vannak Magyarországon, Németországban, Ausztriában, Svédországban, Franciaországban és az Amerikai Egyesült Államokban. Számos hazai és külföldi közös kiállítás után, 1998 óta egyéni tárlatokkal is jelen van művészeti életünkben. Első egyéni bemutatkozására 1998-ban Illyefalván került sor, majd 2000-ben Sepsiszentgyörgyön, tavaly ismét a megyeközpontban, Borzonton és Gyergyószentmiklóson, ez a hatodik egyéni tárlata. Munkái — pasztelljei és olajkréta-rajzai — a rá jellemző pontosságról, rendszeretetről, igényességről és jó művészi érzékről tanúskodnak. Balázs István az elvont formák mestere. A tárlatlátogatónak le kell mondania arról, hogy a Vigadó emeleti kistermének falain klasszikusnak nevezhető tájképeket, csendéleteket, jól kivehető tárgyakat láthat, szabadjára kell engednie a fantáziáját, másképp nem tudja követni az alkotót az egyébként cím nélküli harminc munka világában. Balázs István hatodik egyéni kiállítása a Vigadóban február 10-ig látogatható.