A helyi tanácstól nem kaptunk legelőt, azt mondták, béreljünk magánszemélytől. A város területét (a csíki út mentén) kimérték cigánylegelőnek és lakóparknak, de mi béreljünk. Ezt is megtettük, de nem tudjuk megvédeni azt, amit használunk, mert azok, akiknek nincs földjük, csak állatjuk, mindent ellopnak. A Rufarét­ről egyik nap 600 kilogramm száraz lucernánkat vitték el, három és fél órát vártuk a rendőrséget, de nem jöttek ki. Azelőtt egyszer kijöttek, de nem volt semmi következménye, továbbra is visznek mindent, amiért mi dolgozunk és fizetünk, még a vasvillát is elemelték, amikor elfordult a férjem. A Vojkán utcában lakunk, látjuk, hogy öt-hat megrakott szekér megy fel egymás után, senki meg nem állítja, meg nem kérdezi őket, hogy mit visznek, honnan vették. A polgármesteri hivatalban azt mondták, a helyi rendőrségre tartozik az ügy, ott a megyei rendőrségre irányítottak, senki nem áll mellénk. Tavaly, amikor a szárazság volt, a termés felét elvitték, azt sem tudtuk, a tizenhárom állatnak mit adjunk télen. Tönkre­teszik a búzát, kukoricát is, mindenen mennek keresztül, már se éjjelünk, se nappalunk. A maradék lucernát bevittük egy csűrbe, ott tesszük-vesszük, forgatjuk, hogy megszáradjon, nincs elég hely, nem éri meg az egész kínlódás. Mihez kezdjünk, ha nem segít senki? Reggel, amikor megyek fejni, nemegyszer látom, ahogy a rendőrök a járőrkocsiban szun­dikálnak – bezzeg, amikor a havat sepertem a ház előtt, meg tudtak szólítani, hogy ne dobjam az utcára, mert megbüntetnek! Még igazoltattak is. Hát így van ez, aki nem seper havat, abba ugye nem lehet belekötni. Én nem kérek segélyt, csak azt szeretném tudni, hogy a hatóságok kit pártolnak Sepsiszentgyör­gyön: a keményen dolgozó, adófizető gazdákat vagy az ingyenélő, tolvaj népséget?

BARABÁS ÁGOTA, Sepsiszentgyörgy