A nagy meleg, a hosszan tartó kánikula nemcsak a gazdákat viseli meg, az állatokat is nagy kihívás elé állíthatja. A jószág termikus stresszhatásának elkerülése végett az állattartóknak egy sor szabályt kell betartaniuk – minderről dr. Sikó-Barabási Sándor megyei főállatorvos tájékoztatója alapján számolunk be.
Nyári időszakban gondoskodni kell arról, hogy az állatok a tűző napról árnyékba vonulhassanak, ahol egyben a káros ultraibolya sugaraktól is védettek. A megfelelő mennyiségű és minőségű víz biztosítása mellett a takarmányozásra is oda kell figyelni. Az állat fajától, méretétől és fiziológiai állapotától függően kell adagolni a takarmányt, gondot fordítva a frissességre, kalóriatartalomra.
Zárt istállóban tartás esetén folyamatosan ellenőrizni kell a szellőztetőberendezést, az itatókat és a takarmánykiosztók működését. Legelőn tartáshoz biztosítani kell az árnyékolókat, ha nincs természetes folyóvíz, az itatóvályúk folyamatos feltöltéséről is gondoskodni kell.
Kánikulában, ha a levegő hőmérséklete árnyékban is meghaladja a 25 Celsius-fokot, az igavonó állatokat déli tizenkettő és délután hat óra között pihenni kell hagyni.
Ha viselkedési zavarokat észlelünk a jószágon, ha láthatóan romlik egészségi állapota, a fenti intézkedések betartása mellett azonnal állatorvoshoz kell fordulni.
A közigazgatási egységeknek értesíteniük kell a gazdákat, ha rendkívüli hőmérsékleti értékekre érkezik előrejelzés. Az állattenyésztőkkel együtt kell a hatóságoknak gondoskodniuk az állati hulladékok, tetemek begyűjtéséről és semlegesítéséről.
A kinn tartott házi kedvencek – kutyák, macskák, nyulak stb. – számára is folyamatosan kell biztosítani az ivóvizet, a napsugarak elleni védelmet. Különösen oda kell figyelni, ha a nagy melegben járművel szállítjuk kedvenceinket, ne hagyjuk a tűző napon az autóba bezárva őket.
A lovak számára ugyancsak árnyékos helyet kell biztosítani, folyamatosan gondoskodjunk ivóvíz- és takarmányellátásukról.
Az élő állatok szállítása közben vigyázni kell arra, hogy ne okozzunk nekik felesleges fájdalmat, sérülést. Útra indulás előtt ellenőrizni kell, hogy a járműben megfelelő-e a mikroklíma az állatok számára is. A rakodást, útvonalat előre meg kell tervezni, hogy az utazás minél rövidebb legyen. Kánikula esetén a szokásos állatrakományt negyedével kell csökkenteni. Nyolc óránál hosszabb utaztatás esetén a raktérben az állatok hőkomfortjának megfelelő hőmérsékletet kell biztosítani. Pihenő esetén a gépkocsivezető a járművet úgy állítsa meg, hogy a természetes légmozgás keresztben érje az autót, lehetővé téve a raktérben a szellőzést. A lehetőségek szerint a nap hűvösebb időszakára kell tervezni az utazást.
A piacokon is megfelelő körülményekről kell gondoskodni az eladó jószág számára, legyen mozgástere, és feltétlenül árnyékos hely is, ahová a napsütés elől behúzódhat.
Hőségben a legnagyobb veszélyt a vízhiány jelenti, az állat dehidratálódik, akár el is pusztulhat. Különös veszélynek vannak kitéve a szoptató és fiatal állatok, valamint a száraz takarmányon tartott jószág. Tejelő tehenek szükséges napi vízmennyisége (fajtától, mérettől, kortól, általános állapottól fügően) 38–52 liter, más szarvasmarha esetében 38 liter, lovaknak 20–45 liter, sertéseknek 4–11,5 liter, juhoknak 6 liter, intenzív körülmények között tartott szárnyasnak 0,5 liter vízre van szüksége. Az állatjóléti előírások betartására a törvény is kötelezi a gazdákat, aki nem tartja be, büntetésre számíthat.
