Talán csak az fogja fel, mit jelent, ha könnyező házigombával (Serpula lacrymans) fertőződik meg egy ház, aki azt megérte. A gomba minden cellulóztartalmú anyagot elpusztít. Lebontja a fát, még a rétegelt-ragasztott lemezeket is, a könyveket, a cellulóz tartalmú textíliákat és szigetelő anyagokat. Táplálékot keresve fonalai messze elnőnek, méteres beton- vagy téglafalon is áthatolhatnak. A gomba nedves környezetet teremt maga körül, és ezzel tovább rongálja az épületet. „Doktorok” pedig, mint Gál Tihamér vállalkozó, kevesen vannak.
A gombafertőzéshez szükséges körülményeket szinte mindig építési vagy használati hiba teremti meg. Ilyen a szellőzés hiánya, a nedvesség, sötétség. Gombaspóra bőven van a levegőben. Ha csak egyetlen egy kerül oda, ahol a kedvező körülmények összeállnak, kicsírázik, és elindul a fertőzés. Gyakori, hogy az épületbe a gombát fertőzött faanyaggal hordják be.
Az idő folyamán különböző módszerekhez folyamodott a népi lelemény. Leggyakoribb a gázolajjal (motorinnal) való locsolás. A büdös kőolajtermék a gombának nem árt, de tűzveszélyes, környezetszennyező. Van, aki rézgáliccal (kékkővel) permetez. Ez sem segít sokat. A gomba hamar kiheveri, tovább él és terjeszkedik. Akadt, aki gyomirtóval próbálkozott. Ám a gomba nem növény, nem is állat, s rá nem hatnak ezek a szerek. Olvasónk ritkán használt hétvégi házában fedezte fel a sötét, nedves, szellőztetés nélküli pincéből induló gombát. Építészek azt mondták, le kell bontani a házat. Nem adta fel, addig érdeklődött, amíg szakembert talált.
A szentivánlborfalvi Gál Tihamér 1974-ben született. Végzettsége szerint kőműves, Sepsiszentgyörgyön a régi Mikes Kelemen Líceumban végzett, utána rögtön kiment Budapestre szerencsét próbálni. Egy olyan céghez került, amely fa- és téglaházak gombátlanításával foglalkozott. Ott tanulta meg a szakmát és hogy miként lehet felismerni a könnyező házigombát. Régi házakban fordul elő leghamarabb, ahol nincs alap, vagy azt nem szigetelték, zárt pincékben, ahol nem szellőztetnek, olyan házakban, amelyeket nem laknak. Először dohos szag jelenik meg, hasonlít a penészéhez, aztán előbújik ajtótokok, szegőlécek, gerendák, laminált parketták alól. Ekkor már nagy a baj, szakemberhez kell fordulni. A lyukacsos tégla nagyon vezeti a gombát, ha abba beleköt, a házat le kell bontani. Egy Magyarországon kifejlesztett vegyszerrel – Difusit – lehet irtani. Szakember segítségével ajánlatos felvinni az anyagra.
Gál 14 évet dolgozott Magyarországon, végig csak ezzel foglalkozott, a főváros VII. és VIII. kerületében gombátlanították a nagy bérházakat. Vágyott haza, s vissza is telepedett. Egy ideig kőműveskedett, ami hol ment, hol nem, s akkor rátért arra, amihez igazán ért, a gombátlanításra. Céget alapított Bencz Kft. néven. Két-három emberrel dolgozik az országban mindenütt, ahova hívják. Nagyobb munkái a brassói Fekete-templom, a mellette levő műemlék épületek, a székelykeresztúri reformártus templom.
A gomba olyképpen fordul elő, mint a pókháló, amikor felüti a fejét, még fehér, friss, akkor árasztja legjobban a szagot. Amikor már 2–3 centiméter mélységben behatol a fába, feléli abból a cellulózt, s az porlad. Amikor már lisztszerűvé porlad, nagy a baj. Ha idejében felismerik, vegyszerrel még megoldható. Szakember befecskendezéssel megmenthetővé teheti az épületet. Ha nem szereti a helyet, továbbmegy, amíg táptalajra akad, ahol sötét, nedvesség van, a hely nem szellőzik. Kétségtelen, hogy házainknak a könnyező házigomba a legnagyobb ellensége – mondja a szakember. Olvasónk házát megmentették. Kárba veszett a pince fölötti szoba padlózata, két gerenda (a cserefa gerendák nem), a közfalak alsó fenyőgerendái. Vegyszerbe mártott téglából építették be fokozatosan, vegyszeres habarcsot használva. Megoldás tehát létezik, csak a betegségre meg kell találni a megfelelő orvost.
