Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere kijelentette: bár jelenleg nem ütközik jogi akadályba a székely jelképek használata, akik a zászlótörvény szabályozásán dolgoznak, bizonyára azok ellehetetlenítését tervezik, jogi alapot keresnek a büntetéseknek. Hozzátette, az önkormányzatoknál és intézményeknél a gyakori feljelentések miatt folyamatosak a zaklatások. „A hatóságokat valószínűleg nem zavarná a zászló, de a feljelentők munkája nyomán kötelességük eljárni” – mutatott rá Mezei.
Árus Zsolt kijelentette: jelenleg nem létezik olyan jogszabály, mely tiltaná a székely zászló használatát, és ezen a helyzeten csak rontani, korlátozni lehet. A Gyergyó­széki Székely Tanács elnöke úgy vélekedett: ahogy nem lehet szabályozni, miként néz ki egy népviselet, úgy a székely zászló használatáról sem szabadna jogszabályt alkotni. „Amíg Székelyföld nem a törvény által elismert régió, a jogszabály Székelyföld zászlójára amúgy sem lesz érvényes” – fűzte hozzá. Árus Zsolt azt mondta, a székely zászló nem a székelység, hanem a Székelyföld zászlaja. Következtetése szerint, aki idegennek érzi a jelképet, az saját magát érzi idegennek a Székely­földön. Örvendetesnek nevezte, hogy a zászló körül kialakult diplomáciai botrány elérte a nyugati sajtó ingerküszöbét, mert a heves vita megkérdőjelezte a román politikum által sokat hangoztatott „példaértékűen megoldott romániai kisebbségi kérdés” dogmáját. „A sokat dicsért román diplomácia hatalmas öngólt lőtt ebben a kérdésben” – összegzett Árus Zsolt.
Tőke Ervin csíkszeredai önkormányzati képviselő rámutatott: a székelyzászló-ügy „felébresztette, felrázta” a székelyeket, akik néha elfelejtik, hogy több közösségi jogot érdemelnek annál, mint hogy az üzletekben, köztereken magyarul szólalhatnak meg, a zászlóbotránynak így hasznos, mozgósító hatása volt.