Augusztus huszadikán államalapító királyunkra emlékezünk, különösképpen ott, ahol a katolikus templomok védőszentje Szent István. Ünnepi szentmisékre, templombúcsúra hívják a híveket a harangok, de az augusztus 20-át megelőző vasárnap a nagy királyról szól a szószéki beszéd számos protestáns istentiszteleten is. Ilyenkor ideje szólni a helyről, a templomokról is, mert ezek az élő emlékezés színterei. Háromszék több településén már a hétvégén ünnepi szentmisék, búcsúk során emlékeznek az államalapító királyra.
Augusztus 20-át a rendszerváltozás óta ismét Szent István napjaként, mint jeles nemzeti és vallásos ünnepet üljük meg. I. Istvánt 1083. augusztus 20-án avatták szentté a fejérvári bazilikában, de csak később, Nagy Lajos uralkodása idején került be egyházi ünnepként a naptárakba, hogy aztán Mária Terézia nemzeti ünneppé nyilvánítsa. A diktatúra éveiben is megemlékeztek róla, tanításáról, de kizárólag a templomok falai között, s csak a rendszerváltás után örvendhettünk a szabadtéri Szent István-napi ünnepségeknek, körmeneteknek. Napjainkban, akárcsak a csíksomlyói pünkösdi búcsú, a Kézdiszentlélek feletti Perkő-hegy egyre hangsúlyosabban a Szent István-napi zarándoklatok színhelye lett. Erdély- és Székelyföld-szerte számos olyan település őrzi Szent István vagy István király nevét, és több olyan település is, amelynek neve ugyan nem utal rá, de magyar templomának ő a védőszentje, s augusztus dereka táján templombúcsút tartanak. Nem lehet célunk most bemutatni ezeket. A Szentkirály Szövetségnek azonban a Székelyföldről és Erdélyből hat település a tagja: Csíkszentkirály, Marosszentkirály, Sepsiszentkirály, az udvarhelyszéki Székelyszentkirály, a Küküllő menti Székelyszentistván és a kalotaszegi Kalotaszentkirály.
Zeng a Perkő
Hálaénektől lesz hangos a hegytető Kézdiszentléleken augusztus 20-án. Nehéz lenne megmondani az első perkői búcsú dátumát. De mert a négykaréjos kápolna falfestményén Szent István alakja, a kápolna védőszentje is látható, biztosra vehetjük, hogy régen megnyílt annak ajtaja. Akárcsak a tavaly, ebben az évben is 10 órakor gyülekeznek a búcsúra igyekvők a Kézdiszentlélek szívében álló Szent István-szobornál, ahol a hivatalosságok szólnak az ünneplőkhöz, vers és az egyházi kórus éneke hangzik fel – tájékoztatott Pál Ferenc, Kézdiszentlélek új plébánosa. Történelmi búcsús zászlókkal indulnak a zarándokok hálát adni a hegyen az Úrnak, hogy ezer esztendőn túl is megtartotta Szent István népét szűkebb hazájában. A tavaly Szent Istvánkor közös áldozatok árán megszületett Perkői Keresztúton haladni Isten áldása és a perkői homokkőből mesterien kifaragott tizennégy stáció tulajdonképpen nem más, mint áhítattal átélt vallásos lecke, a sziklakőből faragott keresztek szövege intelem minden „jóakaratú embereknek”. A szabadtéri oltárnál az ünnepi szentmise 12 órakor kezdődik, szentbeszédet mond László Attila Székelyudvarhely–szombatfalvi plébános, misézik a meghívott papság.
Hogy mit jelent Háromszék vallásos népének a Perkő, azt Dávid György plébános 2008. augusztus 20-án fogalmazta meg szentbeszédében: számtalan méltatása volt már a Szent Királynak a Perkőn, de nem mindig ez a fontos, hanem az, hogy magunkat kellene egy kicsit jobbá tennünk. Jó lenne szent királyunkra emlékezve bátorítást kapnunk ezen a hegyen, a Királyok Királyával való találkozásból erőt merítenünk a világban dúló küzdelmeinkhez. Fenn, a hegyen meg lehet tapasztalni valami fönségeset, magasztosat, hogy a hétköznapokban is a Perkőre felnézve a Jézussal való találkozás élménye új lendületet adjon egy új és szebb világ küzdelmeihez. A perkői búcsún megnyithatjuk szíveinket, hogy az Úr lelke új erőt és új lelket olthasson belénk.
A nagy király képe Újfaluban
Mikóújfalu templomának főoltára előtt hajtanak fejet a környék hívő keresztényei augusztus 20-án, kedden, Szent István napján, a hagyományosan délután öt órakor kezdődő ünnepi szentmisén. Virágba borul a templom, és oda várják a térség papságát is. Szentbeszédet mond Márkus András őrkői plébános – tájékoztatott Simó Gábor atya.
Bizonyára, az egykori üveghuta katolikus és más vallású munkásai a Nagypatak völgyében, Gerebenczben kértek áldást vegyes nemzetiségű munkásokként a Nagy Király emlékére, ugyanis itt állt egy kisebb méretű templom, amelyet 1830-ban lebontottak. Ennek emlékét őrzi még ma is a Csonkatemplom helynév. Onnan került Újfalu jelenlegi templomának tornyába az 1750-ben készült lélekharang, amelyet felirata szerint „Pál Péter és Mihály János vett az eklézsiának”. A mai búcsús templom 1826 és 1832 között épült, a keresztyén királyt ábrázoló oltárképe pedig 1875-ből való.
– A templombúcsú lelki előkészítő a hét végén következő falunapunkra, mert annak is nemes hozadéka lesz: ekkor emlékezünk meg a mai Mikóújfalu egykori falumagja, Gerebencz említésének 680. évfordulójáról. Neve ugyanis Anjou (Nagy) Lajos magyar király egy korabeli levelében említtetik.
Sancta rege – 1334
Van még emlékhely, templom is Háromszéken, ahol Szent Istvánra kell és lehet emlékezni, de Szent Királyunk nevét csak Sepsiszentkirály őrzi nagyon-nagyon régi idők óta. Államalapító királyunk lehetett védőszentje a falu felett trónoló, jelenleg unitárius műemlék templomnak. Most már nemcsak a katolikus valláson élők, hanem az egész település ünnepe is augusztus 20. Történelmi emlékhely ez a falu, melyet a pápai dézsmaszedők Sancta Rege néven jegyeztek be az egykori regesztrumokban már 1334-ben.
Sepsiszentkirály római katolikus kisközössége az illyefalvi anyaegyház filiája. Kacsóh Sándor plébánossal a szerény lakóházból átalakított kis kápolnában az ünnepi készülődésről beszélgettünk.
– Nem akarunk kitérni a régi, hagyományos szentkirályi ökumenikus ünneplési rendből. Mi mindig a Szent István napjához legközelebb eső szombaton szoktunk ünnepelni. Most augusztus 17-re terveztük. Tizenegy órakor veszi kezdetét a búcsús szentmise, amelyen vendégpap, Kovács Károly, a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébánia káplánja fogja mondani a szentbeszédet. A filia agapét rendez a katolikusság és a vendégek részére. A vasárnap 11 órakor kezdődő ökumenikus ünnepi istentiszteleten a református templomban Bustya János református lelkész és jómagam fogunk szolgálni, és megkoszorúzzuk Szent István mellszobrát a templom előtt – mondta az atya.
Szent István napja előtt mindig összeül a Kárpát-medencei Szent Király Szövetség, amelynek Sepsiszentkirály is tagja. „Nyolctagú helyi csoporttal jelen voltunk a magyarországi Szentkirályszabadján a szövetség IX. találkozóján – tájékoztatott Sándor Csaba mérnök. – Az ottani polgármester oroszlánrészt vállalt abban, hogy Sepsiszentkirály is kapott egy Szent István-szobrot. Idén minden településnek volt ott egy hagyományos értékekkel berendezett sátra. Mi is bemutattuk településünket, sajátosságait, készítményeit és népközösségét. Sajnos, Sepsiszentkirálynak még nincsen nyomtatásban megjelent kis falufüzete, pedig nagyon esedékes lenne, mert sok mindennel büszkélkedhetnénk. Egy 15 perces bemutatkozó DVD-t azonban készítettünk.”
Márton püspök szelleme őrzi a lelkeket
Kovászna katolikus templomának titulusa is Szent István. Mi soha nem a napján tartjuk a templombúcsút – magyarázta kérdésünkre Kovács Gábor esperes-plébános –, mert Szent Istvánra a napján a Perkő tetején akarunk emlékezni, hálával tisztelegni az egyházalapító emléke előtt. Ezért augusztus 18-án, vasárnap tartjuk itt a templombúcsút. Tíz órakor az első szentmisén számos fürdővendég is részt szokott venni, a búcsús szentmise követi ezt 12 órakor.
A kovásznai Szent István-templom fiatal épület, 1922-ben készült. S mert emlékhely, rövid históriájából idézünk. „Az önálló plébánia a szórványból nőtte ki magát, protestáns tengerből, 1946-ban létesítették. A kisszámú katolikus hívek pasztorálását előbb Imecsfalváról, majd Zaboláról látták el. Az anyakönyvek Pater Seraphin nevét őrzik. Ekkor a hívek száma még félezer körüli volt. 1975-től (...) a fürdőváros egyre bővült, értelmiségieket (orvos, tanár, mérnök) és munkásokat vonzott. A hívek száma az 1980-as években elérte a kétezer lelket.” Élénk az egyházi élet. A materre, Barátos és Kommandó lelkeire nemcsak Kovács Gábor atyának van gondja, hanem Márton Áron püspöknek is, akinek egész alakos szobra a templom előterében áll.
Filiális kápolna Szent István tiszteletére
Árkoson 1824–25-ben a katolikus báró Szentkereszti család kápolnát építtetett a falu szívében az akkor még kis lélekszámú katolikusság számára. A kápolnát Szent Istvánra szentelték fel. A városközeli község lakosságának vallási összetétele – az elmúlt fél évszázad alatt – jelentősen megváltozott. A valamikori majdnem teljesen unitárius közösség lélekszáma megcsappant, nőtt a reformátusok, de legerőteljesebben a katolikusok száma. Miként azt Duka Antal, a filia gondnoka elmondta, az idei nyilvántartás alkalmával 130 családhoz kopogtattak be. Az sem titok, hogy emiatt elkerülhetetlen a kápolna bővítése. Jelenleg a terv elkészítésével és a jóváhagyások megszerzésével foglalatoskodnak, s ha az anyagiak is összejönnek, 2014-ben munkához látnak. Árkoson augusztus 18-án, vasárnap délután négy órakor tartják a búcsút – tudtuk meg Fekete József plébánostól. Nyolc környékbeli papot hívtak meg, akik Hajdú János főesperessel közösen celebrálják az ünnepi szentmisét. A szentbeszédet Márkus András őrkői plébános mondja.