Egészen jól alakul Románia és Magyarország között a jószomszédi (v)iszony. És irányunkban is egyre jobban megmutatkozik a hagyományos román (in)tolerancia. (A zárójelbe tett betűket mindenki tetszése szerint olvassa hozzá az azokat követő szavakhoz, vagy ne.)
Külügyminiszterünk, Titus Corlăţean megmondta, hogy „az úgynevezett autonomista modellek nem képviselnek európai szabályt, nincsenek elfogadva Európában sem, és nyilván, az alkotmány szerint is elfogadhatatlanok Romániában”. Ezek szerint a fél Európa törvénytelenül működik, mert nem törvényes a dél-tiroli, katalán, baszk, Åland-szigeteki, korzikai autonómia, de ugyanígy a lettek finnországi kulturális autonómiája sem. Aztán Belgiumban is rendet kellene már egyszer teremteni, egységes nemzetállammá alakítani, és eldönteni, hogy az egész ország flamand vagy vallon legyen-e, illetve holland vagy francia nyelvű-e. A németek ott oly kevesen vannak, hogy figyelembe venni őket potomság – igaz, legutóbb új királyuk németül is szólt hozzájuk. Az Európa Tanácsban kezdeményezni kellene mindezen autonómiák felszámolását, illetve kiirtását, hogy a magyarok ne tudjanak állandóan ezekre hivatkozni. Aztán néha ráadásul még Svájcot is emlegetjük, ahol négy hivatalos nyelv is virul. Ha felosztanák a környező országok között, akkor az a rossz példa sem lebeghetne szemünk előtt.
Ha Brüsszelben az unió malmai lassan őrölnek, nálunk szerencsére annál gyorsabban. Bogdan Diaconu szocdem képviselőnek máris sikerült egy jó törvénytervezetet beterjesztenie: a külföldi szélsőségesek kiutasításáról és rendezvényeik betiltásáról. Nem tudni még, ki vagy mi is fog tulajdonképpen szélsőségesnek számítani, ki dönti el előre, hogy egy rendezvényen, találkozón, konferencián, táborban szélsőséges lesz-e, ami elhangzik majd. Bár elnökünk már utalt arra, hogy vége a magyar politikusok Kovászna, Hargita megyei lófrálásának. Szerencsére nem vagyunk benn Schengenben, így a határnál még lehet bizonyos ellenőrzéseket tartani. Könnyen ki lehet szűrni a felforgató elemeket, sőt, akár régen: könyveket, folyóiratokat is meg lehet állítani. Aztán cenzúrázni lehetne a külföldi tévéadásokat is, mert azok is sokszor felforgató tevékenységet folytatnak. Jó precedens, hogy most négy éve a szlovákok sem engedték be Sólyom Lászlót, Magyarország akkori államelnökét. A magyarok reklamálták, de az unió csak épp azt nem mondta, nagyon jól tették. Diplomatikusan fogalmazva: ezzel a tettével Szlovákia nem sértett jogot.
Ez mind rendben van vagy lesz, de mi történik, ha az itteni magyarok továbbra is ragaszkodnak csúnya identitásukhoz, és ezzel egyértelműen Románia alkotmánya ellen ágálnak?
Ezt a sok háborgót, tiltakozót, tüntetőt sajnos nem lehet mind kitoloncolni. Ezenkívül bezárni sem lehet, mert ha elengednék az összes köztörvényest, akkor sem ürülne annyi hely a börtönökben, ahol elférhetnének.
