JegyzetIkertornyok a kincses városban

2013. szeptember 26., csütörtök, Nemzet-nemzetiség

Új épületkinccsel gyarapodik Erdély fővárosa, befejezték a Sapientia Erdélyi Tu­dományegyetem  új székházát Kolozs­váron (fotó), folyik a termek bebútorozása, és beköltözhet a Természettudományi és Művészeti Kar négy szaka, a film, a nemzetközi kapcsolatok, a környezettudomány és a jog.

A tudósítások szerint felszerelnek benne egy környezettanulmányi laboratóriumot és valósághű bírósági tárgyalótermet, valamint egy film- és tévéstúdiót is, benne menza gondoskodik a diákok ellátásáról.
A várost ismerőknek – és Erdély magyar értelmiségének háromnegyede itt végezte egyetemi tanulmányait – érdemes felidézni, hogy az erdélyi magyar tudományegyetem a Tordai út  legalján épül, a Petőfi utca végéhez és a Szabók bástyájához, a megőrzött középkori városfalakhoz egészen közel. A megnőtt városnak ma ezek a legértékesebb központi részei. A  szűkmarkú szocdem kormány idején saját korábbi megtakarításaiból nagy nehezen megszerzett, viszonylag kis telekre öt és hatemeletes ikertornyokat tervezett az építész, ezek mintegy megsokszorozzák az épület befogadóképességét, és a mai magyar kormány jóvoltából az egyetemet a legkorszerűbb oktatási felszerelésekkel és épületgépészeti kellékekkel látták el. Igazi, versenyképes és művelődésünk értékéhez méltó székházat kapott általa a magyar felsőoktatás. Beszélnek, és joggal, a szimbolikus térvisszahódításról is az új épület kapcsán. A kolozsvári magyar felsőoktatásnak kijutott vándorsors – két utcával és kétszáz méterrel odébb áll az első kolozsvári magyar egyetem főépülete a Farkas utca elején (szemben a Báthori Gimnázium fél évszázados épületével), melyet a tizenkilencedik század utolsó harmadában építtetett szintén a magyar állam – e mostani beköltözéssel remélhetőleg  nyugvópontjára érkezett. Kolozsvárnak ismét van építészetileg is méltó külön magyar egyeteme, s ebben méltányos történelmi jóvátételt üdvözölhetünk.
Ami azonban több, mint meggondolkodtató: az intézményt és székházát ismét és megint annak a magyar államnak kellett létrehoznia, miként az elsőt, és továbbra is Budapest tartja fenn. Pedig igazi nyugvópontra a magyar felsőoktatás kérdése csak akkor juthat, ha e felelősséget a román állam vállalja át – lévén ez nem csupán az erdélyi magyarság jogos  elvárása, de egyben a román állam becsületbeli és jogállami kötelessége is.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 506
szavazógép
2013-09-26: Nemzet-nemzetiség - Ferenczy L. Tibor:

Határon átívelő simogatás

Élek a visszaszerzett magyar állampolgárságommal, gond nélkül, Kőbánya Kertváros egy régi-új, tágas la­ká­sának külön szobájában. Ha pihenőre tért a család, az ovis gyerekek ágyba parancsoltattak, a Hárslevelű utca csendjében veszem a friss, a nemzetérzelmű sajtó legkedvesebb lapjait.
2013-09-26: Riport - B. Kovács András:

Vándorszékely hazatalál – Egy ragaszkodás története (3.)

Jellemzően és mélyen székely, fél évszázadnál is hosszabb zivataros időszakot átfogó sors a Boldizsár Báláé Felső-Háromszékről – e sorozatcím alatt életútját közöljük.