Nem kell a marhahús
Úgy tűnik, vége a török marhakereskedők által a korábbi években felfuttatott húsmarhaexportnak, Magyarország kivitele ugyanis jelentősen csökkent az utóbbi időszakban. A régebben nem túl jelentős hazai húsmarha-tenyésztés az utóbbi években felpörgött a keleti országok kereslete miatt, most azonban újra csökkenőben – olvasható a Világgazdaságban.
Magyarország élőmarha kivitele 16 százalékkal, a behozatal 31 százalékkal csökkent az idei első fél évben az előző év azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A nemzetközi piacon értékesített élő szarvasmarha csaknem kétharmada Ausztriába, Törökországba, Görögországba, Oroszországba és Libanonba került. A törökországi export több mint 80 százalékkal csökkent, míg a Libanonba szállított mennyiség a tizenháromszorosára nőtt a vizsgált időszakban. Magyarországra főként Romániából, Hollandiából, Szlovákiából és Németországból érkeztek szállítmányok. A marhahúsexport több mint 4 százalékkal, az import csaknem 18 százalékkal csökkent. Magyarország nettó exportőr volt, azaz többet vitt ki, mint amennyit behozott élő szarvasmarhából és marhahúsból 2013 első fél évében.
Magyarország a nyolcadik
A 2008. évi 320,5 millió tonnás csúcs után az utóbbi három évben stabilan 285 millió tonna körül alakult az Európai Unió gabonatermelése. Az Eurostat, az unió statisztikai hivatala 2013. évi agrárstatisztikai zsebkönyve szerint szemes terményekből Franciaország az unió legnagyobb termelője, a tavalyi 285 millió tonnás össztermelés közel negyede, 68,5 millió tonna jutott rá. A második helyen Németország áll 45,4 millió tonnával, majd Lengyelország (28,5 millió tonna) és Nagy-Britannia (19,5 millió tonna) következik. Az Eurostat adatai szerint Magyarország 10,373 millió tonnával a 8. helyen áll. Az unió össztermésének 44 százaléka volt búza, 26 százaléka kukorica, 21 százaléka árpa, 3 százaléka pedig rozs és egyéb.
