Statisztikák
– Évente tartanak egy regionális találkozót, tavaly Báznán egy beszámoló keretében az utolsó öt év adatait ismertették. Ebben természetesen mindhárom tevékenységi területünk benne van: a szabadalom, a márka és a formatervezési minták. Van egy negyedik is, melyet új törvény biztosít: az úgynevezett kis találmány (model de utilitate). Ez műszaki és tudományos szempontból nem éri el a szintet, hogy szabadalomként lehessen kezelni, de van innovatív jellege, vagyis újítást hoz például egy technológiai folyamatban. Egy termék bizonyos részét innovatív módon újítja meg.
– Mit mutatnak a statisztikák a szabadalmak tekintetében?
– 2008–2011-ig egy-egy szabadalmat jegyeztek be Kovászna megyében, kivételt képez 2009, amikor egyet sem, míg 2012-ben három ilyen bejegyzés született. Ez bizonyára kevésnek tűnik, de ha figyelembe vesszük, hogy a megyében nincs műszaki egyetem, nincs kutatóintézet, a találmányok csakis a magánszférára korlátozódnak, akkor nem állunk nagyon rosszul.
– És Hargita megyében?
– A szomszédos megyében sokkal nyitottabbak a magánszférában is, hamarabb rájöttek, hogy különösen válság esetében a vállalkozás jobban fenntartható, ha védjegyet szerzek, szabadalmat jegyzek be, és egyfajta monopolhelyzetet alakítok ki a piacon. Ennek megfelelően, míg 2008-ban egy szabadalmat jegyeztek, 2009-ben már hetet, a rá következő két évben hármat-hármat, 2012-ben pedig már kilencet. Ez a tavalyi ugrás annak köszönhető, hogy az egyetem is felébredt, és eldöntötték, hogy néhány kutatás eredményét oltalom alá helyezik, így öt szabadalom a Sa­pientiához köthető.
– Mi a helyzet országos összehasonlításban?
– Nagyon sokat számít, hogy egy-egy nagyvárosban egyetemi központok működnek, ezekkel nem is tudjuk összehasonlítani magunkat. A legtöbb szabadalombejegyzés természetesen Bukarestben van, de Temesvár, Brassó is jól teljesít, előbbinél 48, utóbbinál 38 bejegyzés volt 2012-ben. Országos összesítésben 2012-ben 208 szabadalmi bejegyzés jött a kutatóintézetektől, 225 az egyetemektől, a cégektől 158, a magánszemélyek pedig 431 esetben jegyeztek be szabadalmat.
– Mikor kerülhet sor egy szabadalom hasznosítására?
– Ezek folyamodványok, nem elismert találmányok, de már védelem alá helyezték. A megadott és az értékesített szabadalmak számáról viszont nincs statisztika. Sajnos, a szabadalmak és a konkrét hasznosítások között hiányzik a kapcsolat, ezt a szerepet mi sem tudjuk betölteni.
– Mi ennek az oka?
– Például az egyetemek finanszírozásának egyik feltétele, hogy innovációs tevékenységet folytassanak, szabadalmakat jegyezzenek be. Sajnos senki nem figyel oda, hogy van-e konkrét hasznosítása a gazdaságban. Ez európai szinten így van, valamiért nem érdek, hogy minél több szabadalom hasznosuljon.
– Meglehetősen furcsa helyzet, nem?
– Hadd válaszoljak egy általam hallott beszélgetéstöredékkel. Bu­karestben két kutató így beszélgetett, nem vicc: tudod, ha már három találmányt megszerkesztettél, akkor kis módosításokkal újabbakat tudsz bejegyezni, én már a kilencediknél tartok... Akárcsak a szakkönyvek, dolgozatok esetében, az előző tízből meg lehet írni az újat. Így van ez mindenhol a világon, hiszen a cél végül is a hasznosítás lenne, nem? Amerikában teljesen más rendszer működik. Ott az egyetemek csak akkor kapnak közpénzből vagy magántőkéből finanszírozást, ha felmutatják, hogy találmányaikból mennyit hasz­nosítottak.
– Ez magyarázza némileg azt is, hogy a szürkeállomány miért vándorol Amerikába. De visszatérve vizeinkre, 2012-ben volt egy fellendülés, minek köszönhető?
– Talán annak is, hogy a regionális központ sokéves munkája – 2001-től működünk Sepsiszent­györgy székhellyel, és Kovászna, Hargita megyét fedjük le – most „érett be”. Székelyudvarhelyen pél­dául egy éve az ottani mikrovállalkozások szövetségével kötöttünk megállapodást, nyitottunk egy irodát, minden hónapban ingyenes tanácsadást végzünk, de elektronikusan is bármikor rendelkezésre állunk. Ott például már él a mentalitás, hogy ha a piacon fejlődni akarok, akkor a termékeimnek egyedinek kell lenniük, és oltalom alá kell helyezni. Elsősorban a formatervezési mintákról (bútorok, díszítő- elemek stb.), nem annyira a szabadalmakról van szó.
– A formatervezési minták oltalmánál a számok, gondolom, kedvezőbbek. Nézzünk bele a statisztikákba...
– Kovászna megye itt sem dicsekedhet, 2012-ben kettőt jegyeztünk, Hargita megyében pedig 13-at. Azt véve, hogy Romániában egy-egy megyéből átlagosan 28 ilyen bejegyzést regisztráltak, ez végül is nem kis eredmény. Ami a már­kákat illeti, tapasztalható az utóbbi években visszaesés, de ez természetes, hiszen általában egy márka oltalma tízéves, az új bejegyzések így természetesen csökkennek.
– Milyen egy szabadalom oltalom alá helyezésének folyamata?
– A bejegyzés pillanatától védelem alatt áll, általában három év alatt, amennyiben tényleg újítást takar, megkapja a szabadalmi oltalmat. De ez idő alatt is használható, akár értékesíthető is, persze a vevő vállalja a kockázatot, hogy végül nem lesz belőle szabadalom. Ezen- kívül jogot adhat másnak is, mondjuk a szabadalom tárgyát képező technológiát használni, vagyis licencjogot biztosít. Fontos megjegyezni, hogy nálunk a magáncégek olyan szabadalmakat jegyeznek be, amelyeket már a termelésben hasznosítottak. Ezért nem kell csodálkozni, hogy ezek a cégek a válságban is helyt tudnak állni. Jól választották meg a működési területet, és mielőtt a termék piacra került volna, az első lépéseket megtették, oltalom alá helyezték. A szigetelőanyagok gyártásában van európai oltalom alá helyezett szabadalom is Kovászna megyében.
– Egyébként nagyságrendben mennyibe kerül egy szabadalom védelem alá helyezése?
– Mintegy négy-ötezer lej az illetékkel és a szakember honoráriumával együtt, de egy jó szabadalom ennek többszörösét kihozza. Ugyan­akkor magánszemélynek az illeték mintegy tíz százalékát kell kifizetnie.