Autópálya-álmok

2013. december 5., csütörtök, Máról holnapra
Farkas Réka

Szép ábrándként hálózta be Romániát autópályákkal Victor Ponta, kár, hogy ez is csak olyanfajta álom, melyből kábultan szok­tunk felébredni. Ha megnézzük a kiindulási térképet – a jelenlegi 500 kilométernyi sztrádát, amelyből összefüggő út csupán délen, Piteşti-től Konstancáig vezet, Erdélyben pedig alig pár tíz kilométeres szakasz található –, nehéz komolyan venni azt a rajzot, amely szerint öt év múlva majdnem bármelyik határhoz eljuthatunk pár óra alatt, s szinte nem lesz olyan nagyvárosa, sarka az országnak, ahová ne vezetne modern, többsávos, településeket elkerülő út.

Pedig a miniszterelnök mindent megtett, hogy hihető legyen programja, a költségvetés parlamenti álvitája és a Traian Bă­sescuval folytatott nagy meccs előtt mutatta be, megindokolva a 7 eurócentes benzinilleték-emelést is. Szépen hangzott – csakhogy az ördög a részletekben rejlik, s mint oly sokszor a szoclib koalíció esetében, az ígéretek üres szólamok maradhatnak.
A bemutatott elképzelés szerint 2020-ig 1200 kilométer autópálya készülne el Ro­mániában. Az elmúlt évek során a különböző kormányok már számos hasonló tervvel álltak elő, ám többnyire papíron maradtak a minisztériumokban kiagyalt ötletek. Az öröm első mámora után, ha alaposabban elemezzük a Ponta-kabinet terveit, bizony kiderül: jó néhány olyan buktatójuk van, melyek már most jelzik, aligha lesz ebből valami. Az elmúlt európai költségvetési időszakban Ro­mánia az autópálya-építés céljából rendelkezésére álló uniós alapok alig 17 százalékát, 800 millió eurót hívott le, a mostani tervekben 4,8 milliárd euró szerepel ilyen forrásból. Ki hiszi el, hogy erre képesek lesznek? A hazai pénzeknél a bevezetendő új benzinilletékből származó évi 750 millió euró található, amely eleve kétséges, hisz eddig minden adóemelés az állam jövedelemcsökkenéséhez vezetett. Talán bejön, de sehol sem fellelhető az EU-s alapoknál kötelező 10 százalékos önrész és a kisajátításokkal, tervekkel és egyéb teendőkkel együtt járó költség sem. A magáncégeknek koncesszióba felajánlott szakaszok folytatása mindenütt még csak papíron szerepel, egyelőre sehonnan vagy sehová sem vezetnek ezek az utak, így nehéz elhinni, hogy lesz befektető, aki euró-százmilliókat fordít pár tíz kilométerre úgy, hogy nem tudja, elkészül-e a folytatás. Még gyanúsabb a miniszterelnök által sorjázott gyors kivitelezés, úgy beszélt a néhány hét, hónap alatt lebonyolítandó versenytárgyalásokról, mintha nem tudná, Romániában ez lehetetlen. És ez csak néhány a buktatók közül, melyeket még a laikus is észrevesz.
Rossz nyelvek szerint Victor Ponta most bemutatott terve egyezik Ceauşescu hajdani elképzeléseivel. Miniszterelnökünk ismét plagizált – ezúttal egy hozzá méltó példaképtől. Félő, hogy a kivitelezés sebessége és minősége is hasonló lesz a nagy kommunista előd alatt megtapasztalthoz.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2013-12-05: Riport - Demeter Virág Katalin:

Új élet küszöbén (Hajléktalanellátás Sepsiszentgyörgyön)

Újszerű kezdeményezést indított útjára térségünkben nyár derekán a Máltai Szeretet­szolgálat, felvállalva a megyeszékhelyi önkormányzat hajléktalanszállójának működtetését. A kihívásokkal tűzdelt megbízatás teljesítéséhez a magyarországi hajléktalanellátás mo­delljét vették alapul, s túl a kezdeti nehézségeken, a működtető, valamint a városháza felelős elöljárója egyaránt sikerként könyveli el a rászorulók ellátását célzó új stratégiát.
 
2013-12-05: Nemzet-nemzetiség - B. Kovács András:

A nyelvi egyenjogúság gyakorlata Dél-Tirolban (2.)

Kétnyelvűség a közigazgatásban
Dél-Tirol számunkra eszmé­nyinek nevezhető kétnyelvű közigazgatási rendszert működtet. A német és olasz nyelv egyforma használatát a hivatalokban és a hivatalos okmányokban már az 1946-os egyezmény kimondja, egyedüli kivételként a hadsereget nevezi meg, de a valódi nyelvi egyenjogúság rendszerének kialakítása három évtizeddel később, a hetvenes évek közepén, a második autonómiastatútum elfogadása után vett igazán lendületet, s még a kilencvenes évek elején is javában folyt.