Egészségünknek egy olyan veszélyforrásáról is szót kell ejtenünk, amelyről az esetek többségében mi magunk is tehetünk: testünk tömegének megváltozásáról, amelyet a zsír aránytalan mértékű tartalékolása jellemez.
Ha bizonyos életfolyamatokhoz a zsírok és olajok jelenléte szükséges (30 százaléka az energiaforrásainknak a zsírsav, de szerepük van a vitaminok felszívódásában, bizonyos hormonok kialakulásában stb.), fölösleges felhalmozódásuk azonban ártalmas. A fontosabb következmények: magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség, a szív koszorúerének elmeszesedése, agyi érszűkület, alváskor előforduló légzéskiesés (apnoé). Ismerjük el „férfiasan” (ez a sorozat írójára is érvényes!), hogy hajlamosak vagyunk ritkábban vagy gyakrabban adódó alkalmakkor „megbocsátani” magunknak, például akár a sültek „rozsdás” zsírját is felmártogatni Egyszer élünk!-alapon. Bizony csábító a jó háziasszony ünnepi asztala mellé ilyenkor leülni, és jókat enni a finom falatokból! Aztán úgy, szinte észrevétlenül, felszedni a „jólét” kilóit. Mérlegre állva ilyenkor szoktunk megijedni, és nagy elhatározásokat hozni további életvitelünkre.
Testsúlyunkat nemcsak a lerakódott zsír befolyásolja, hanem izomzatunk fejlettsége is. Az edzett ember testének tömege magasabb értéket mutathat, de ez izomzatának a tömege, és nem a zsírszöveté. Ezért a testtömeg-index – TTI, amelyet a következő képlet alapján számíthatunk ki: testsúlyunk (kg) osztva a magasságunk (m) négyzetével (kg/2xm) – értéke megtévesztő is lehet. Ha a kiszámított TTI 30 vagy ennél nagyobb, túlsúlyos emberről vagy elhízottról beszélünk. Ezért tudnunk kell azt is, hogy testünk tömegének hányad része (százaléka) a zsír. Egy táblázat alapján (az interneten keressük testzsír mérése – testzsír-százalék cím alatt) kiszámíthatjuk az adataink (magasság, nyakméret, derékbőség és a nőknél csípőbőség centiméterben megadva) és az életkor figyelembe vételével, hogy karcsúak, egészségesek, túlsúlyosak vagy elhízottak vagyunk-e. Ennek a két értéknek az ismeretében lehetünk nyugodtak életvitelünk felől, illetve kell elhatároznunk táplálkozásunk egészségesebbé tételét, fölös energiánk mozgás, sport általi ledolgozásával.
Mint ismert, a többszörösen telítetlen (esszenciális) zsírsavak állati, emberi szervezetben nem képződnek, csak növényekben, de jelenlétük fontos. Jó tehát tudnunk, melyik növényben, illetve növényi részben található jelentősebb mennyiségeben. Néhány példa (100 grammban/gramm): napraforgóolaj 61,4, mogyoró 42,7, szójaolaj 56,5, margarin 19,4, tökmag 23,6, napraforgómag 30,2, szezámmag 23,7.
Néhány kiemelkedően magas ko-leszterintartalmú étel (100 gramm ételben/milligramm koleszterin): agyvelő 2000, tyúktojás 396, tojásrántotta 424, máj 360, disznóhús 365, marhahús 375, vaj 240.
Aki tehát már fiatal korától – és következetesen azután is – figyelni szeretne egészsége érdekében a zsírok, illetve olajok arányára az étrendjében, annak nem árt tájékozódnia. Ma már a házi-, illetve szakorvosokon kívül gyakran „megkérdezzük” az internetet, de sok könyv is rendelkezésünkre áll.
