Megeshet, szerencsénk lesz, és a módosított román alkotmány szavatolja majd, hogy a tervezett óriásrégiókon belül egy-egy térséget önálló hatáskörökkel felruházott alrégióvá nyilvánítsanak.
A múlt héten elfogadott javaslatot már tavaly benyújtotta az RMDSZ a parlamenti bizottságban, de akkor elutasították a különleges státus emlegetése okán. Az egységes, oszthatatlan nemzetállam bűvöletében élő román honatyák ugyanis hidegrázást kaptak a különleges státus kifejezéstől, s ahogyan megszoktuk, elvetették a javaslatot. Az RMDSZ új előterjesztésében már alrégió szerepelt, s ezt hajlandóak voltak elfogadni. Ígéretes dolog, mert, ha benne marad, és érvénybe lép az alkotmánymódosítás, lehetővé válna, hogy Székelyföld vagy Ér-mellék alrégióként megőrizze jellegzetességeit, népessége összetételét, kidolgozhassa saját fejlődési-fejlesztési programjait. Szerencsére az alrégió-szervezés lehetősége érvényes román vidéken is, mondjuk Dobrudzsában, Suceavában, esetleg a Zsil-völgyében, ami megnyitná a lehetőséget e kis földrajzi egységekben élők számára, hogy saját útjukat járják, s valamelyest ledobják magukról a központi irányítás terheit. Az RMDSZ vezetői, jogászai majdhogynem ünnepelnek, úgy érzik, hogy sikerült „dél-tiroliasítaniuk” a román alaptörvényt, bár tudva tudják: a módosított alkotmánynak népszavazás előtt még sok kötelező megmérettetésen kell átesnie, s az említett cikkely sincs kőbe vésve. Február 21-re várják az alkotmánybíróság véleményezésének megjelenését a Hivatalos Közlönyben, de közben el kell juttatni a tervezetet a Velencei Bizottsághoz is, s javaslatait a parlament elé kell terjeszteni. Ez után a két ház külön-külön megvitatja és megszavazza a módosító javaslatokat, április 3-án pedig együttes ülésen ismét voksolnak. És még mindig nincs vége, újra el kell juttatniuk az alkotmánybírósághoz, és a taláros testületnek április 8-ig ismét véleményt kell mondania. Ha semmi kivetnivalót nem találnak, akkor jelenthetik be május 25-re a népszavazást.
Ráadásul nagy kérdés, hogy a május végére, az európai parlamenti választásokkal egy napra tervezett népszavazás eredményes és érvényes lesz-e. Ugyanis az épp hatályos törvény ötvenszázalékos részvételi küszöböt ír elő, s igen sokan gondolják, hogy az átlag román vagy magyar választó számára nem akkora fontosságú sem az európai parlament tagjainak megválasztása, sem az alkotmánymódosítás, hogy a névjegyzékekben szereplő 19 millió állampolgár fele, azaz több mint nyolc és fél millió ember az urnák elé járuljon.
