LŐRINCZ MÁRIA, Székelyudvarhely. Nagyon tetszett Simó Edmundnak az Igazándi című írása, engem is eléggé sokkol, ahogy a magyarországi médiában beszélnek. Van egy másik idegesítő szavuk is, a tessék helyett használt hogy (?). Nem tudom, felfigyelt-e erre, de itt, nálunk is egyre többen használják úton-útfélen, és amikor egy főiskolát végzett hölgyet nemrég figyelmeztettem arra, hogy szemtelenül hangzik, még ő sértődött meg. Kérem, írjon erről is, valamint az igekötők helytelen használatáról, amit főleg a kereskedelmi tévékben lehet tetten érni, de hallottam már politikust is így beszélni. Pl. lerendezt mondanak elrendez helyett — az embernek az az érzése támad, mintha nem is tudnának magyarul. Nem is tudnak, sajnos. Mi lesz így az anyanyelvünkkel?

BALOG ALBERT, Sepsiszentgyörgy. Elég sok olyan átutazó autóssal találkoztam városunkban, aki eligazítást kért — no nem a nevezetességekről, hanem arról, hogy merre kell (ki)menni például Csíkszereda, Bukarest vagy Bákó felé. Nem könnyű az idegennek kijutni a városból, és úgy látom, a kóborolók nem annyira saját figyelmetlenségük, mint a jelzőtáblák hiányának áldozatai. Érdemes lenne, hogy az illetékesek kipróbálják a helyismeret nélküli tájékozódást, és összehasonlítsák a nálunk tapasztalható állapotokat más helységekével.

HORVÁTH SÁNDOR, Sepsiszentgyörgy. Lassan öt éve lesz, hogy panaszomat iktatták a városházán, de megoldásának még semmi jele. Arról van szó, hogy tömbházunkban a soha nem használt szemétledobó helyiségét az egy emeleten lakók közös megegyezéssel kamrának használták, mivel hűvösebb és jobb szellőzésű, mint az e célra épített (de sok helyütt felszámolt) lyukak. Öt éve azonban az egyik garzonlakásba költözött személy egy deszkafallal beépítette és elzárta a beugrót, ahol az én kamrám volt, lebontott falat, ajtót, és mindenemet eltüntetve saját céljára használja a helyet. A polgármesteri hivatalnak állítólag érvényes határozata van arról, hogy ez törvénytelen eljárás, de nem szerez érvényt neki, és én már nem tudom, kihez forduljak.