KovásznaRendet teremtenek a legeltetés körül

2014. április 8., kedd, Gazdakör

Tavasszal és ősszel Kovásznán is sok kárt tesznek a mezőkön legelő juhok. A legeltetést eddig is tanácsi határozat szabályozta, de azt nem mindenki tartotta be. Több földtulajdonos kérésére gazdagyűlést hívott össze múlt szerdára a városháza. Újra kell tárgyalni a legeltetési szabályzatot és ismertetni az érintettekkel – mondta a kulturális központban tartott fórum kezdetén Inczeffy István, a városháza alkalmazottja.
 

Az összejövetelen alig harminc földtulajdonos és állattenyésztő gyűlt össze. Nagyobb érdeklődésre számítottak, épp a „kulcsemberek” hiányoztak – állapította meg a tanács agrárbizottságának tagja, Domaházi János. Inczeffy a legeltetést szabályzó, 2010/73. határozatot ismertette. Esztenát csak engedély birtokában lehet létesíteni. A juhásznak az állatlétszámnak megfelelő, összefüggő területet kell biztosítania az állatok számára, a használatba vett földek esetében a megállapodást a tanácsnál is iktatni kell. Csak nyilvántartásba vett, állat-egészségügyi bizonylattal rendelkező állatok lehetnek az esztenán, biztosítani kell az itatási lehetőséget, a víz elérhetőségét anélkül, hogy más gazdák területein vonulna át a nyáj. Egy hektáron legtöbb tizenhárom juh tartható, tilos az éjszakai legeltetés – magyarázta Inczeffy. Az esztenalétesítési engedély megszerzéséhez a legelő rajzát, az állatok tulajdonosainak névsorát, valamint az állat-egészségügyi bizonylatot kell bemutatni a városházán. Az engedély nélküli esztenalétesítés vagy a legeltetési szabályzat megszegése 1000–25 000 lejjel büntethető.
A tanács és a városháza feltett szándéka, hogy rendet teremt a legeltetés ügyé­ben. Ahogy megkapják az első panaszt, ki is róják az első büntetést – közölte Do­ma­házi János.
A földtulajdonosok a juhászkutyák jelentette veszélyt is szóvá tették. Van esztena, ahol 8–10 ebet is tartanak – mondták. A törvény szerint a mezei esztenán egy kutya tartható, erdőszéleken kettő, a hegyi legelőkön három – ismertette Domaházi.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 495
szavazógép
2014-04-08: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Hidvég az idők sodrásában

Nézegetem az évekkel ezelőtt Hid­végről megjelent falufüzetet. Bámulni- valóak tovatűnt múltjának jeles eseményei. Kit érdekel itt már a napi élet küzdelmei közepette, hogy a XIV. század ele­jén kőtemplomos plébániája volt a falunak, hogy ott valamikor unitárius algimnázium működött, s hogy itt született a történetíró Mikó Ferenc, hogy a Nemes család melyik jeles tagja lakott a még ma is álló kastélyban, vagy hogy itt zajlott le az emlékezetes hidvégi csata, s Gábor Áron ágyúinak hangjától még a Földváron állomásozó Heydte császári kapitány is „jettit vette”?!
2014-04-08: Gazdakör - Incze Péter:

Jó befektetés a húsmarhatenyésztés

A zaláni charolais-farmon járt Nagy Tamás Péter mezőgazdasági államtitkár és Tánczos Barna szenátor. A két politikus számára nem idegen a húsmarhatartás, az államtitkár kinevezése előtt az Országos Állatnemesítési Ügynökség vezér- majd aligazgatójaként dolgozott, Tánczos szenátor pedig „szabad idejében” limousin fajtájú húsmarhákat tenyészt Csíkszent­királyban. A háromszéki szakemberek javaslata nyomán neki köszönhetően sikerült kivitelezni a hegyvidéki marhahústermelés támogatását, ami egyedenként 300 eurót jelent.