Kézdikővárról amerikai hadifogságba

2014. április 16., szerda, Faluvilág

Opra András 1923. február 19-én született Kézdiszárazpatakon, házassága révén lett kézdikővári lakos. A harmincas években a kantai római katolikus főgimnáziumba járt iskolába. Hosszú élete során elsősorban mezőgazdasággal foglalkozott, évekig a helyi termelőszövetkezet elnöki tisztségét is betöltötte. A minap kézdikővári portáján jártunk, ahol felesége, az 1930. augusztus 30-án Kézdikőváron született Emília néni és fia, Barna Levente segítségével katonai szolgálatáról és hadifogságáról beszélgettünk.
 

  • A szerző felvétele
    A szerző felvétele

Bandi bácsi kilencvenegy évesen nem emlékszik pontosan minden vele kapcsolatos eseményre, de felesége igen, hiszen régebb sokat mesélt neki. Amikor megkapta a katonai behívót – meséli Bandi bácsi –, Kézdikővárról és Kézdiszárazpatakról egyedül rukkolt be. 1944-ben Ma­r­osvásárhelyre küldték a 27. székely tábori tüzérosztályhoz. Az év decemberében Sopronba jutott, ahol 6-án egy szőnyegbombázáskor megsebesült, egy-egy aknaszilánk még mindig ott a combjában és a tüdejében. Egy berecki, Tuzson József volt a tisztje, a nevét ennyi év után sem felejtette el. Sopronból Budapestre vitték, majd egy vöröskeresztes vonat Német­országba, Regensburgba szállította. Ott feküdt a kórházban az 1945. május 9-i német fegyverletételig, amikor a város amerikai ellenőrzés alá került. Akkor kobozták el tőle és társaitól a fegyvereket, amelyek az ágyakon lógtak. Az amerikaiak összegyűjtötték és elégették a puskákat. Akkor esett amerikai hadifogságba.
Rossz szava nincs erről, hiszen amikor onnan hazakerült, százkilós volt. A konyhán dolgozott, a konzerveket hajók szállították Németországba. A kosztra nem panaszkodhatott, a hadifoglyok még kávét és Chesterfield cigarettát is kaptak. Négert akkor látott életében először.
1946-ban, egy év hadifogság után amerikai katonai egyenruhában érkezett haza, Budapesten és Nagyváradon keresztül. Már abban az esztendőben a román hatóságoktól katonai behívót kapott, és Segesvárra került a 23. számú hegyivadász-alakulathoz. Ekkor esküdött fel Mihály királyra. Amikor onnan hazakerült, teli volt tetűvel. Először Horthynak, majd Szálasinak esküdött hűséget 1944-ben, és miután 1947. december 30-án Mihály királyt lemondatták, a Groza-kormánynak kellett hűségesküt tennie.
 A vörös terror első éveiben nem vették be a kommunista pártba, mivel káderlapján szerepelt, hogy amerikai hadifogoly volt. A hatvanas években már „megbízhatónak” könyvelték el, előbb községi párttitkár, majd téeszelnök lett. Háromszor vett részt mezőgazdasági kongresszuson, közös fotó is készült a diktátor házaspárral. Veteránpénzt száztíz lejt kap havonta, amit Bandi bácsi viccesen vérdíjnak nevez.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 505
szavazógép
2014-04-15: Közélet - Kuti János:

Adómentes pálinkafőzést! (A múlt hét)

Kár, hogy mi, halandók csak utólag tudunk meg sok mindent, ami diplomáciai berkekben rejtőzik. Például, hogy micsoda „kiváltságos” párbeszéd folyt a román és magyar külügyminiszter, Titus Corlăţean és Martonyi János között.
2014-04-16: Faluvilág - Szekeres Attila:

Az utókor is ismerje a múltat (Szentivánlaborfalva)

Szentivánlaborfalva utóbbi másfél évszázadának monográfiáját írja Kányádi Mihály (sz. 1936) nyugalmazott mezőgazdász technikus. Tizennyolc évvel ezelőtt, 1996-ban, amikor nyugdíjba vonult, azzal a céllal kezdte el a munkát, hogy az utókor ismerhesse meg Szentivánlaborfalva múltját. Az utóbbi százötven évet, mondhatjuk, Orbán Balázs A Székelyföld leírása című művének megjelenésétől eltelt nagyon bonyolult és érdekes időszak történéseit, változásait írja meg – vázolta lapunk érdeklődésére.