A nagyböjt második vasárnapja böjt-másodvasárnap vagy nevetlen vasárnap. A harmadik böjt harmadvasárnap, böjtközépvasárnap, fébűtvasárnap — utalva a böjti időszak félidejére.
A görög katolikusoknál ez a kereszthódoló vasárnap. Ezen a napon vecsernye után felkeresték az útszéli, határbéli kereszteket, ahol közös ájtatosságot tartottak.
A rá következő szerdát is külön névvel illették: böjtközépnap, böjt dereka, félböjtszerda.
A negyedik hét neve: sükethét, süketvasárnap. A guzsahét, guzsalyütő vasárnap megnevezés arra utal, hogy az asszonyok befejezték a télen végzett szövés-fonást, mert tavaszodott, kezdődött a mezei munka.
Ötödik a feketehét, feketevasárnap. E naptól a feltámadási szertartásig a templomi feszületeket, továbbá a főoltár képét violaszín lepellel takarták el, talán a nap evangéliumával összefüggésben: ,,Jézus azonban eltűnt, és kiment a templomból." Odahaza is fekete kendővel, ruhával takarták le a szentképeket.
Hatodik a virághét, illetve virágvasárnap, amelyet a nagyhét követ.
(Új Ember Magazin)
