Hazaérkezett nemrég a mócvidéki Kolozs-Tordai Unitárius Egyházkör szórvány-gyülekezetéből, Verespatakról és Abrudbányáról a sepsiszentgyörgyi unitárius egyházközség küldöttsége, élén Kovács István lelkésszel, aki a hazai politikai és gazdaságpolitikai viták során gyakran emlegetett település unitárius templomában végzett rendkívüli szószéki szolgálatot.
– Egyezség született egyházi szinten – mondta –, hogy egyházközségeink sorban keressék fel Verespatakot, csiholjanak erőt az ott élők lelkében, fejezzék ki együttérzésüket, mert az aranykitermelés projektje nyomán született ellenállás, elégedetlenség és aggodalom nemcsak a lélekszámában megcsappant unitárius híveket sújtja, de az ott élő szórványmagyarság és a románság általános hangulati kórképévé vált. Valós jelenség emiatt az öngyilkosság, a helyiek nyugvóhelyeikről is exhumálni kezdték szeretteiket.
Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de az ő lelkében kárt vall? Avagy micsoda váltságot adhat az ember az ő lelkéért? – hozta közelebb a lelkész a hívekhez Máté evangéliumának textusát (16:26), s beszédének nyomatékot adott a helyiekkel szolidaritást vállaló, autóbusznyi sepsiszentgyörgyi hívek jelenléte és a Kriza János vegyes kórus énekcsokra. Megtartó üzenet volt ez az istentisztelet a szórványban, üzenet és bátorítás, hogy harcukban nincsenek egyedül.
Verespatak unitárius temploma több mint száz évig volt istentiszteletek helyszíne, de 1784-ben, Horea, Cloşca és Crişan felkelésekor felégették. A település lakói felekezeti és nyelvi hovátartozástól függetlenül templomot építettek az egy Isten tiszteletére. Az egykori népes gyülekezet elsorvadt, jelenleg összesen 17 unitárius lélek alkotja. Lelkésze Pálfi Árpád.
Abrudbányán a XVIII. század végén építettek templomot az unitáriusok, mely ma romokban áll. 1927-ben tűzvész pusztította, hívei elfogytak. 1986-ban az abrudbányai tanács tulajdonába került, tetőzete beszakadt, már csak a fedélzet nélküli hajó és a torony áll. 2009-ben az Abrudbányai és Verespataki Magyar Kulturális Egyesület visszaszerezte, és lépéseket tesz megmentéséért.
– Ez az egyesület fogadta küldöttségünket is – mondta Kovács István –, útiköltségeinkben támogatott a szórványkapcsolatokat szorgalmazó Kovászna Megyei Tanács és Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatala.
Sepsikőröspatak önkormányzatának tíz tagú küldöttsége a község magyarországi testvértelepülésére, Gárdonyba látogatott. Meghívottként vett részt a május eleji testvérvárosi találkozón abból az alkalomból, hogy Magyarország tíz éve csatlakozott az EU-hoz. Miként Kisgyörgy Sándor polgármester elmondta, többek között a találkozó vitatémája volt az unió segítségével támogatott megújulóenergia-felhasználás és a szerepvállalás kérdése az EU életében. Sepsikőröspatak mellett az eseményre meghívták Gárdony többi hét testvértelepülését: a németországi Mörlenbachot és Postbauer-Henget, az ausztriai Kirchbachot, a lengyelországi Zaryt, Lesquint Franciaországból és Salót Finnországból.
Nemcsak lelki, hanem tárgyi üzenetet is vittek/visznek magukkal a sepsiszentgyörgyiek és a sepsikőröspatakiak: Balázs Antal sepsiszentgyörgyi faragómester által szilvafából, vadalmából és nemes díszfák törzséből készített jelképes ajándékot: kisméretű emlékkopjákat, mellettük kis fatáblán a székely zászló és latin nyelvű felirat, a Terra Siculorum. A jelképes ajándék a mi közös gondunkra is emlékezteti nemcsak a mócvidéki szórvány lelkeket, hanem a Gárdonyban találkozó nyugat- és észak-európai külföldieket is összefogásra ösztönzi, tudnunk kell egymásról, ismernünk kell egymás gondját, osztozni kell rajta! (kisgyörgy)
