Évek óta küzdenek a gazdák, hogy visszaszerezhessék a falu egykori legelőjét, amelynek tulajdonjogát megsértették az eltelt viharos évtizedek alatt, s ami miatt közelharcot kell vívniuk minden évben. Létkérdés itt a legelő, mert az utóbbi években megnőtt a szarvasmarha-állomány.
Puskaporos volt bizony Borosnyó községközpontban az a gyűlés, ahol a cófalvi tehénlegelő helyzetéről tanácskoztak – tudtuk meg Lőrincz Kálmán mérnök-alpolgármestertől, aki elmondta: végül is közös nevezőre jutottak. Az sem a legjobb megoldás számunkra, s ez is csak úgy született meg, hogy a gazdák részt vettek a gyűlésen – egészítette ki Szentgyörgyi Ernő falufelelős. A végleges és megnyugtató megoldás az lenne, hogy a megyei föld-visszaszolgáltató bizottság hivatalosan, birtoklevélen is visszaszármaztassa a falu elorzott legelőterületét, ami jelenleg községi legelőként szerepel, s amit a tejelő teheneket tartó gazdák kénytelenek voltak bérbe venni! A megyeiek azt felelték megkeresésükre, hogy „birtokló falu nem létezik, csak község”. Az elégedetlenséget az robbantotta ki, hogy magasra emelték a legelőbéreket: hektáronként 350 lej, ami feloszlik a tehenek arányában. A 350 lej cófalvi viszonylatban vetekedik egy hektár szántóterület árával. Ez a gazdák legfontosabb gondja, életmentő itt a tejpénz, mert ebben a kicsi faluban elérte a 107-et a szarvasmarhák száma. Ezt az egyedszámot pontosan tizenkilenc tehéntartó gazda tartja fenn, köztük hatnál az állatlétszám tíz körüli. Sajnos, a sok csűrés-csavarásnak az lett a következménye, hogy Cófalva gyakorlatilag saját legelő nélkül maradt. A most bérbe vett 20 hektár használatát a gazdák közmegegyezés alapján megoldották, de a községnek fizetniük kell a bért!
