Alig hangzott el az „európai színvonalú” román felháborodás, miszerint ily nem létező címmel lap jelenhet meg Romániában, máris napvilágot látott a SZÉKELYFÖLD 200., ünnepi száma 60 szerzővel a fedélzetén.
Régi álma szökött szárba 17 évvel ezelőtt a Székelyföldön élő vagy innen elszármazott „tollas” embereknek, amikor Csíkszeredában sikerült rést ütni a fiskális bürokrácia falán, s Hargita Megye Tanácsa támogatásával Ferenczes István és fiatal alkotócsapata szívósságának eredményeként megszületett a régió kulturális folyóirata. Mely egyáltalán nem mondható regionálisnak, miközben szellemi műhelyhez méltóan hiánypótló helytörténeti, történelmi szakmunkáival, egyesülő nemzetre nyitott irodalom- és művészetszemléletével Csíkszeredától Budapestig és Bukarestig, Szentgyörgytől Szombathelyig, Kolozsvártól Sopronig, s a nagyvilág kortárs minőségi ingereit is befogva szomjat oltogat. E lap munkatársai nem melldöngető székely-magyarok, de pontosan ismerik helyüket a világban, s hűségük kötni fog majd akkor is a nyitásban, amikor az önrendelkező régió előfizetőit szolgálják majd hámokat és kánonokat félrehagyó, nyitott magyar beszéddel.
Ennek reményében köszöntjük a Székelyföldet, s adunk közre elkövetkezendőkben is válogatáscsokrot a 200. lapszámból.
F. Á.
