Adóterhek az EU-banEgyre csak nőnek

2014. június 18., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

A bruttó hazai össztermék 0,6 százalékpontjával emelkedett az Európai Unió tagállamai által beszedett adó mennyisége 2011 és 2012 között. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat szakemberei arra számítanak, hogy az állami elvonás mértéke a jövőben is emelkedni fog.
 

A bruttó hazai termék (GDP) 38,8 százalékáról 39,4 százalékra emelkedett az Európai Unió tagállamai által beszedett adó mennyisége 2011 és 2012 között – tudatta az Eurostat. Az eurózónában ugyanebben az időszakban 39,5 százalékról 40,4 százalékra emelkedett az adóterhek GDP-hez mért aránya.
Az uniós statisztikai hivatal rámutat, hogy a tagállamok között nagyok az elté­rések. Hat tagállamban, Litvániában, Bul­gá­riában, Lettországban, Romániában, Szlo­vá­kiában és Írországban 30 százaléknál alacsonyabb az elvonás GDP-hez arányított mértéke, hét másik országban, Ausztriá­ban, Olaszországban, Finnországban, Svéd­or­szág­ban, Franciaországban, Belgiumban és Dániában viszont 40 százaléknál is magasabb ez az arány, ez utóbbiban a 48 százalékot is meghaladja. Hatra tehető azoknak az országoknak a száma is, ahol egy százalékot meghaladó mértékben emelkedett az adóterhek aránya. Luxemburgban, Belgi­um­ban, Franciaországban, Görögország­ban, Olaszországban és Magyarországon is ez volt a helyzet.
Az uniós tagállamok közül Magyar­országon emelkedett a GDP-hez viszonyítva a legnagyobb mértékben az állami bevételek aránya: 2011 és 2012 között 1,9 százalékpontos volt az emelkedés, 37,3 százalékról 39,2 százalékra. Az uniós trendekkel ellentétben viszont Magyarországon némileg csökkent a munkát terhelő adók súlya a bevételek között; 2011-ben az állam bevételeinek 47,3 százaléka származott ebből a forrásból, 2012-ben 46,4 százalék volt ez az arány. Uniós átlagban a tagállamok adóbevételeinek több mint fele, 51 százaléka származott a munkára kivetett terhekből. Emelkedett viszont 2012-re Magyarorszá­gon a fogyasztásra rakódó adók súlya: 2011-ben az adóbevételek 39,1 százaléka folyt be ebből, egy évvel később már 40 százaléka. Az uniós mutató eközben 28,9 százalékról 28,5 százalékra csökkent. Ma­gyarországon a vizsgált időszakban gyakorlatilag változatlan, 13,6–13,5 százalék volt a tőkére kivetett adók aránya az állam bevételeiben. Az uniós átlag 20,4 százalékról 20,8 százalékra változott. A 2011 és 2012 közötti időszakban hat olyan ország volt, amelyben a GDP-hez mérten csökkentek az adóbevételek, a legnagyobb mértékben Portugáliában, az Egyesült Királyság­ban és Szlovákiában.
A munkát terhelő átlagos elvonás 2012-re 36,1 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 35,8 százalékos szintről az Európai Unióban, míg az eurózónában valamivel magasabb, 38,5 százalékos volt az átlagos jövedelemadó-kulcs az egy évvel korábbi 37,7 százalékkal szemben. A fogyasztásra nehezedő átlagos állami elvonás a vizsgált időszakban 19,9 százalék volt és nem változott. Magyarországon a kimutatás szerint a 2011-es 38,2 százalék helyett 2012-ben az állam a bérek 39,8 százalékát vonta el, és a fogyasztást terhelő adók is emel­kedtek: átlagosan 26,8 százalékról 28,1 százalékra. A legalacsonyabb, 23–25 százalékos elvonás Máltán, Bulgá­riában, az Egyesült Ki­rályságban és Portugáliában sújtja a munkát, míg a legnagyobb, 40–43 százalékos az átlagos adó- és járulékteher Finnországban, Auszt­riában, Belgiumban és Olaszor­szágban.
A fogyasztást Spanyolor­szág, Görögország és Szlová­kia adóztatja a legalacsonyabb mértékben, 14–17 százalékos átlagos adókulccsal, míg a legnagyobb, 29–30 százalékos arányú az elvonás Dániában, Horvátországban és Luxem­burgban.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2014-06-18: Nemzet-nemzetiség - Váry O. Péter:

Ha ló nincs... (Kármentő)

...jó a kutya is. Nem én tudom rosszul a közmondást, de hát olyan világot élünk, amikor sok minden átértékelődik. A jó öreg szólások is, mert például, amikor a felelős szerkesztő azt sugallja, hogy valamit írni kellene mondjuk jövő keddre, nem azt mondja, hegyezd a ceruzádat, hanem hogy hegyezd a laptopodat. Ami képtelenség, de a mai valósághoz mégiscsak közelibb.
2014-06-18: Pénz, piac, vállalkozás - :

Ki a vesztes egy újabb „földgázháborúban”? (Orosz–ukrán konfliktus)

Kevés győztese lenne egy újabb orosz-ukrán „földgázháborúnak”, Oroszország azonban mindenképpen vesztesként kerülne ki belőle – vélekedtek londoni pénzügyi elemzők azután, hogy Oroszország leállította Ukrajnába irányuló földgázexportját. Citybeli szakértői vélemények szerint ráadásul az ukrajnai és a vele egy időben kibontakozó iraki válság együtt már komoly ingadozást – elsősorban meredek nyersolajpiaci árfolyamkiugrásokat – eredményezhet.