A szakember hozzátette, hogy ehhez világméretű összefogásra van szükség. Egyesíteni kell a vezető űrügynökségek nemzetközi programjait, a különböző országokban kidolgozott műszaki eljárásokat és a rendelkezésre álló eszközöket, anyagi forrásokat. Danyiljuk meggyőződése, hogy ez a nemzetközi összefogás megvalósul, és a Mars-projektek egyesítésével elindulhat 20–25 év múlva egy expedíció a vörös bolygóra.
Dmitrij Rogozin, az űrkutatásért és űriparért is felelős miniszterelnök-helyettes múlt hétfőn bejelentette: Orosz­ország számára elsődleges cél a Hold és a Mars meghódítása. A Roszkosz­mosz állami űrkutatási hivatalt és egy sor minisztériumot arra utasítottak, hogy a tudományos akadémiával és a Roszatom állami céggel együtt dolgozzanak ki javaslatokat a világűr távolabbi térségeinek kutatásáról szóló nemzeti programra. Rogozin elvárása szerint a közös munka eredményeként Oroszországban megteremtenék a feltételeket ahhoz a minőségi technológiai ugráshoz, amely a világűr természeti kincseinek, a napenergiának, a Hold és a Mars, valamint az üstökös zóna forrásainak kiaknázását tenné lehetővé.
Jurij Cserepnyin, az energiatech-nikai tudományos kutató- és tervezőintézet főkonstruktőre elmondta, hogy Oroszországban még az idén megkezdik a nukleáris fűtőelemek kipróbálását a leendő atommeghajtású űrhajók számára. A világűr távolabbi részeinek kutatásához szükséges, nukleáris hajtóművel ellátott szállító és energiaellátó modul létrehozatalán együttműködnek a Rosz­atom és a Roszkozmosz vállalataival. Cserep­nyin arról számolt be, hogy a jövő űrhajóiban gázzal hűtött, kompakt nukleáris reaktorban hozzák majd létre a szükséges energiát, a hajtómű tolóerejét ionok felgyorsításával érik el. Cserepnyin közölte, hogy az űrhajózásban alkalmazandó nukleáris fűtőelemek kidolgozói a Szovjetunióban végzett atomenergetikai kutatások eredményeire alapozták munkájukat.