Székelyföldi klaszterek bemutatkozása
Augusztus 29-én a kézdivásárhelyi inkubátorházban Székelyföldi klaszterek címmel szervez konferenciát az Asimcov vállalkozói szövetség. A faipar, zöld energia, agrár- és élelmiszer-ipari, vidéki és agroturizmus, textilipar, IT, balneológia, csomagolás- és nyomdaipar, vidékfejlesztés terén működő vagy alakuló szerveződésekről az azokat létrehozó és működtető vezetők számolnak be.
Bemutatkozik a Green Energy Innovatív Biomassza Klaszter, a Pro Wood Regionális Faipari Klaszter, az Agrofood Klaszter, a Transylvania Regionális Balneoturisztikai Klaszter, az ATT Csomagolástehnikai Klaszter, a Transylvania Textile&Fashion Klaszter, az IT Plus Klaszter, a Hargita Wood Klaszter, a Régiófa Klaszter, valamint a Green Building and Development Klaszter.
Első autó program készül
Az Első ház program mintájára kíván új programot indítani a gazdasági minisztérium, amely keretében a fiatalok előnyös feltételek mellett vásárolhatnának gépkocsit. A szakminisztérium és a gépkocsigyártó szövetségek képviselői között zajló egyeztetések szerint – az információkat a Ziarul financiar szivárogtatta ki – az Első autó programban az előleg a gépjármű értékének az 5–7 százaléka lehet. A tárgyalófelek között vitát képez, hogy mekkora lehet a legdrágább megvásárolható autó ára. Némely információk szerint ez áfa nélkül nem haladhatja majd meg a 45 ezer lejt, ami azt is jelenti, hogy minden Dacia-modell „belefér”, de a konstrukcióval nem vásárolható meg például a szintén hazai gyártású Ford B-Max. Ha viszont a felső határt 50 ezer lejben állapítják meg, akkor egy sor exportált gépjármű is bekerül a programba. Szintén vita tárgyát képezi a kedvezményezett korosztály, felmerült, hogy csak a 18–35 év közöttiek vehessenek részt a programban, más hírek szerint a korhatár akár 50 éves korig is kiterjeszthető.
Kevesebb üzemanyag fogy
Hét százalékkal csökkent a legnagyobb hazai üzemanyag-előállító és -forgalmazó cég árbevétele az év első felében, miközben a profitja 22 százalékkal lett kevesebb, mint a tavalyi hasonló időszakban. Az OMV Petrom eladásai összességében 10,72 milliárd lejt tettek ki, a nettó profitja pedig 1,9 milliárd lejre rúgott. Ugyanakkor a Bukaresti Értéktőzsdén 1,2 százalékkal alacsonyabb áron kezdődött el tegnap a kereskedés a cég papírjaival, egy részvényért 0,471 lejt fizettek a vevők. A nyereség csökkenését a vállalat vezetősége azzal magyarázza, hogy a Petrom 370 millió lej többletadót fizetett a román államnak, amiből 162 millió lejt az úgynevezett oszlopadó tett ki, vagyis az ipari létesítményekre újonnan kivetett különadó. A Petrom szerint a többletadók miatt a vállalat beruházási tervei „nyomás alatt vannak”, és a többletadók negatív módon kiegyenlítették azt a nyereséget, ami a gáz árának liberalizálásából származott. Mariana Gheorghe ügyvezető igazgató szerint ennek ellenére a kőolajiparban megszokott hosszabb beruházási ciklusoknak, valamint az azokat segítő kedvező fiskális intézkedéseknek köszönhetően a vállalat folytatja befektetési terveit, elsősorban a kőolaj-kitermelési kapacitások növelése érdekében. Ugyanakkor éleződött a versenyhelyzet a hazai üzemanyagpiacon, ami szintén hozzájárult a nyereség csökkenéséhez.
Erősödnek a beszállítók
Öt és fél százalékkal növekedett a beszállítói szolgáltatások volumene Romániában – jelentette a statisztikai hivatal. Legnagyobb mértékben a vállalatoknak nyújtott IT-szolgáltatások nőttek, itt a bővülés meghaladta a 23 százalékot, de két számjegyű a növekedés a filmgyártás, a televíziós produkciók gyártása és forgalmazása terén is.
Alacsony kereset
A nagy üzletláncokban dolgozó alkalmazottak átlag bruttó keresete 1900 és 2250 lej között mozog – hozta nyilvánosságra a Ziarul financiar. Ez alacsonyabb, mint a 2334 lejes országos bruttó átlagbér. A négy legnagyobb hipermarketben, a Kauflandban, a Corában, a Carrefourban és az Auchanban a tavaly év végén mintegy 29 ezer alkalmazott dolgozott.
