Az átfogó oltási program az európai tanács szakembercsoportjától függ, ugyanis ők határoznak a költségek jóváhagyásáról. „A védőoltás nagyon drága, csak Ro­mániának 55 millió euróra lenne szüksége az oltások elvégzésére. Az oltás viszont nem oldaná meg a karantén-helyzetet, csak a veszteségeket csökkentené. A szeptember 12-i uniós munkaülésen fogjuk megtárgyalni a védőoltás ötletét. Nálunk a betegség a déli megyékben a háztáji gazdaságokban jelent meg a legeltetési időszakban, a betegséget terjesztő vérszívó szúnyogok nagyon aktívak voltak. Az unió részéről a  védőoltó-anyag száz százalékát lehet igényelni, az oltások elvégzésének költségei fele arányban igényelhetők. Attól függetlenül, hogy az általános védőoltást elvégezzük-e vagy sem, a korlátozások és a felügyelet még két-három évig megmarad, csak ezután nyilváníthatnak vírusmentesnek. Mi el kell végezzük a felügyeletet, vért kell vennünk az állatoktól, és be kell bizonyítanunk, hogy a vírus már nem terjed az országban” – nyilatkozta Vladimir Mănăstireanu elnök. Hozzátette, a betegség miatt elhullott állatokért a kormány tartalék alapjából legtöbb 700 eurót fizetnek ki a szarvasmarháknál, fajta és tenyészérték függvényében, juhonként pedig közel 700 lejt. Nagyobb összegeket a fertőtlenítő akciókra, az állatorvosok kiszállására és a betegség elterjedését megelőző ak­ciókra költenek. Ez hárommillió lejbe fog kerülni – derült ki a sürgősségi akciócsoport jelentéséből.
Az eddigi információk szerint szeptember 1-ig 12 megyéből jelezték a betegség megjelenését 63 községben – általában déli és moldvai megyékben – 347 állaton, a fertőzött állatokból 32 pusztult el.
A gazdasági károk jelentősek. Az érintett és a védősávban lévő állatok esetében további károkat okoz az állatok mozgásának korlátozása. A vakcinázást követő 60 nap alatt az állatok nem szállíthatóak (még vágóhídra sem), ezért a továbbtartás többletköltségei nem csak a takarmányozásban jelennek meg: az állatok túlnőnek, és csökken a kilogrammonkénti értékesítési áruk. Mindezeken felül a betegség jelenléte és az ellene való oltás ténye már önmagában is csökkentette a juhhús iránti piaci keresletet, így az átvételi árakat is. A betegség miatt a farmok többsége érintetté vált, sok gazdaság tönkrement, az állatállomány pedig erősen megcsappant.
A vírus okozta közvetlen kár összegezve: a betegség miatt az állatok egyötöde elpusztul, másik egyötöde elvetél, a maradék állományt terheli az oltási, állatorvosi költség, ráadásul rosszul termékenyül, és kevesebbet ellik. Az oltás után az állatok nem szállíthatók, ezért könnyen túlnőnek, ami magas takarmányozási költség mellett alacsony átvételi árat eredményez. A fogyasztók bizalma megrendül, csökken a piaci kereslet, csökken az ár, a gazdaság tönkremehet pénzügyileg.
A kéknyelv-betegség leküzdéséhez szükséges tennivalókat a 2007/1266-os EU-rendelet tartalmazza.  Ennek lényege, hogy az unió a vakcinázásban látja a helyzet megoldásának kulcsát. A fogékony állatok oltására élő és elhalt vírust tartalmazó vakcinák egyaránt elérhetőek. Minden tagállam maga határozza meg az oltandó állatok számát. A tagországoknak rendelkezniük kell saját oltási programmal. A vakcina árának költségét 100 százalékban, az állatorvosi költségeket 50 százalékban az unió állja.  Itt jegyezzük meg, hogy szakemberek szerint a kéknyelv-vírus nem okoz feltétlenül súlyos megbetegedést. Az adott területen őshonos fajták kevésbé érzékenyek rá, mint az intenzív fajták.
Az állatorvosi hatóság szakemberei felhívták az állattartók figyelmét, hogy fontos az időszakonként végzett fertőtlenítés minden gazdaságban a vírushordozó rovarok elpusztítására, ugyanakor a legelőn szükséges a nagy, buja növényzet lekaszálása, mivel ezek a helyek vonzzák a vírusterjesztő rovarokat.
Információink szerint eddig a romániai juhkivitelt Jordánia tiltotta be, de hasonló lépésre készül több arab ország is. A hizlalt bárányok felvásárlási ára is visszaesett, míg a betegség megjelenése előtt közel 10 lejt fizettek a felvásárlók a hizlalt bárányok élősúlyú kilójáért, most ez 6 lej körüli.