Őshazája az Indiai-félsziget, Afrika. A hímnek jellegzetes gallérja van, ennek alapján különböztetjük meg a nemeket. A fiatalok a tojóra hasonlítanak. A farkuk egészen rövid, csőrük halványabb, íriszük szürkésfehér, hároméves korukban színesednek ki, ekkorra válnak ivaréretté.
A kis sándorpapagáj vagy örvös papagáj hossza negyven centiméter, alapszíne fűzöld, hasán kissé sárgásabb árnyalattal. Nagyon hasonlít a nagy sándorpapagájra, de annál kisebb, a tarkótáji rózsaszínű sáv csak keskeny szalag formájában van jelen, vállfoltja nincs. Szárnyhossza 15 cm, farka 20—27 cm, a két középső toll felső felülete kissé kékes árnyalatú, a csúcsa sárgászöld, a külső tollak felső felülete zöld, az alsóké egyöntetűen sárgászöld. A csőr két centiméter hosszú, a felső káva mélyvörös, fekete csúcsi résszel, az alsó fekete, bázisa sötétvörös, lába szürkés, irisze halványsárga, szürkéskék belső gyűrűvel. Átlagéletkora huszonöt év.
Tápláléka magkeverék: napraforgómag, kendermag, köles (állatkereskedésben kapható). A magkeveréket ki kell egészíteni zöldséggel, gyümölccsel, lágy eleséggel. A zöldségeket mosás után egészben vagy félbe vágva adjuk, mert nagyon szeret velük bíbelődni.
A fiatal példányok beszédre taníthatók, akár dallamokat is megtanulnak, de ez türelmet, kitartást igényel. Ma már a nagyobb tenyésztők kézben nevelik fel a fiókákat. Pár napos korukban kiemelik a fészekből, és mesterségesen táplálják. A pótmamaság rengeteg időbe kerül, az első etetés hajnali négykor kezdődik, az utolsó este tizenegykor. Eközben kétóránként, majd ahogy nőnek a fiókák, három-négyóránként kell etetni. A mesterséges nevelés két hónapig is eltarthat, és egy napot sem lehet kihagyni, mert a madár elpusztul. Ugyanakkor a megfelelő hőmérsékletet is folyamatosan kell biztosítani. Az ilyen madarak drágábbak, de teljesen szelídek, remek házi kedvenccé vállnak.
