A nyilatkozat tizennyolc aláírója ― köztük kárpátaljai ukrán nacionalista szervezetek vezetői, egyetemi tanárok, ungvári önkormányzati képviselők ― szerint az a tény, hogy a kárpátaljai megyei tanács tavaly márciusban nemzetiségként ismerte el a ruszinokat, az egységes ukrán nemzet megosztását célzó, s végső soron az autonómia leple alatt Kárpátalját Ukrajnától elszakítani szándékozó erők kezére játszik. Úgy vélik, hogy Kárpátalján nem is lenne ruszinkérdés, ha mögötte nem állnának a szeparatizmus szí­tásában érdekelt helyi és központi hatalmi tényezők, valamint az Ukrajnával szemben ellenséges országok politikai körei. A nyilatkozat szerzői szerint ebbe az ukrán- és államellenes folyamatba illeszkedik egyes politikai erők azon törekvése, hogy mindenáron idegen, főként magyar jelképeket helyezzenek el Kárpátalján, s ezt ― mint fogalmaznak ― érdekes módon a hatalom is támogatja. Példaként említik, hogy a helyi hatalmi szervek hozzájárulásával, az ukrán nemzeti érdekeket és törvényeket megsértve, az ukrán állam területén, a munkácsi várban vissza akarják állítani a magyar Árpád-házi jelképet, a turulmadaras szobrot, amely egy 33 méter magas oszlopon áll majd a vár fölé magasodva. Az aláírók ukránellenes megnyilvánulásnak nevezik a vereckei magyar honfoglalási emlékmű építését is Kárpátalja és Lemberg megye határán. Szerintük a magyarok alaptalanul állítják, hogy a terület, amelyet annak idején elfoglaltak, ,,terra incognita" lett volna, hiszen ― mint emlékeztetnek ― régészeti leletek bizonyítják: Kárpátalja területén már a VI―IX. században szláv települések voltak. ,,Az adott helyen nem állhat ilyen emlékmű, mivel Kárpátalja megye Ukrajna része, tehát a Vereckei-hágónál nem Nagy-Magyarország kezdődik, ahogy azt magyar politikai körök igyekeznek beállítani, hanem ott, egészen Magyarország határáig, sőt, a magyarok által Debrecenné átnevezett Dobrocsinig ukrán föld terül el, amelyen ősi ukrán nép él" ― áll a nyilatkozatban.