Diákjaimnak néha elmondom: annak ellenére, hogy csaknem száz éve létezik Románia nevű állam, még nem vagyunk ország.
Az a helyzet, hogy az 1918-as egyesülés túl rövid ideje történt, és a túlságosan eltérő történelmű, nagy kulturális és civilizációs különbségű tartományoknak még nem volt idejük összeforrni. A románok egyelőre nem alkotnak közösséget.
Arról nem is beszélve, hogy Románia normális fejlődése valójában 1940-ben véget ért, és csak 1990-ben, 50 évvel később kezdődött újra. Az európai történelem mostoha volt velünk. Ha mindezeket egymás mellé tesszük, nagyjából kiderül, miről van szó. Az idő és a történelmi esély hiánya két különálló Romániához vezetett.
Ezeket a gondolatokat a november 2-ai választás nyomán megrajzolt térkép idézte fel bennem újra. Egyik oldalon a kékre festett Erdély, a másikon a vörös Ókirályság. Középen hárommegyényi, magyarok lakta zöld sziget – de itt most 20 millió románról beszélünk. Nem lett volna semmi gond, ha a térkép úgy nézne ki, mint egy sakktábla. De a két – földrajzilag a Kárpátok által is szétválasztott –, eltérő jellegzetességű övezet kirajzolódása már gond. Az 1990-es és az 1992-es választási térkép ugyanezt, a két Romániát szétválasztó képet mutatta. Akkor egy dühös erdélyi azt mondta nekem: Maradjatok saját Romániátokban! De mégis, mi a különbség? Erdélyben magasabb az írni, olvasni tudók száma, mint az Ókirályságban, magasabb az életszínvonal, nagyobb fokú a városiasodás. Erdély iparosítottabb az Ókirályságnál. Stb. Itt abbahagyom az összehasonlítást.
Amikor gépkocsival Piteşti-ről átmész Nagyszebenbe, mintha más országba kerülnél, mintha már nem Romániában lennél. A házak gondozottabbak, az utak karban tartva, a falvak tisztábbak, az emberek képzettebbek és udvariasabbak. És ez nem új keletű. Amikor Dinicu Golescu 1821-ben Bukarestből Brassóba ment száműzetésbe, a kőből felépült várost látva megértette Havasalföld elmaradottságának mértékét. Ha megnézzük, a helyzet a mai napig, 2014-ig nem változott. Az Erdély, illetve Moldva/Havasalföld közötti különbség ugyanolyan nagy maradt. Ezek a románnak mondott tartományok az életszínvonal, civilizáció és kultúra terén sohasem közeledtek egymáshoz. A szakadék ugyanaz. És fontos: Románia európaiasodásának Havasalföld és Moldva elmaradottsága a fő akadálya.
A kiigazításokhoz még néhány nemzedékre szükség van. Természetesen, ha Erdélynek lesz türelme és ideje bevárni a regátiakat.
U. i.: Több nemzedékre visszamenően bukaresti/regáti vagyok.
STELIAN TĂNASE
