A Háromszék 2015. január 7-ei, Riport című rovatában megjelent, Jó reggelt, Sepsiköröspatak! című írás margójára
Nyelvészeink nem maradtak adósok településneveink magyarázatával, hiszen a földrajzi nevek vizsgálata tekintélyes múltra tekint vissza. A névtan ezen ágának megalapozói közé tartozik Szabó T. Attila, aki csaknem fél évszázada adta közre a XIX. század helynévkutatásait áttekintő tanulmányát (1944). Lőrincze Lajosnak 1947-ben jelent meg a Földrajzi neveink élete című munkája, majd 1967-ben Sebestyén Árpád vállalkozott az előbb említett mű ismételt kiadására és a közben eltelt időszak eredményeinek áttekintésére. „Az anyaggyűjtés terén nem maradhat említés nélkül Pesty Frigyes munkássága, akinek irányítása alatt a XIX. század második felében 63 kötetnyi helynévanyagot gyűjtöttek össze.” (Szopos András: Csíkszentimre névtani monográfiája).
Ezt követően számos kiemelkedő szakembernek jelent meg írása: Kiss Lajos, Hoffman István, Murádin László stb. Sepsikőröspatak nevének magyarázatával is többen foglalkoztak. Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótárában is megjelenik a település keletkezéstörténete. Murádin László Utak és nevek, Településnevek erdélyi utakon című 2003-as munkájában a következőket olvashatjuk: „Sepsikőröspatak román neve Valea Crişului. Első írásos alakját ugyancsak a pápai tizedjegyzékből idézhetjük – 1334: Kevruspotok. További írásváltozatok – 1382: Corospatac, 1408: Kwrwspatak, 1459: Kerespataka. Volt a helységnévnek Kőrispatak névváltozata is. E név kiegészült később a Sepsi- előtaggal –1882: Sepsi-Kőröspatak. Az elsődleges Kőröspatak helységnév a magyar kőris, nyelvjárási kőrös fanév (ahogyan a veder és a seper mellett a vödör és a söpör alakváltozat is él) és a patak víznév összetételéből alakult. Arra utalt, hogy azt a patakot, amely mellett a település keletkezett, kőris-, kőrösfák szegélyezték. A helység román alakja a magyarnak megfelelően a Crişpatac volt, előtagját tévesen a Körös folyónévvel azonosították és hivatali úton módosították, így lett Valea Crişului, azaz a »Körös völgye«.”
Zsigmond Győző nyelvész előadása a bukaresti rádió magyar adásának Vigyázó rovatában hangzott el, s megjelent a Cimbora 2012/10-es számában is: „Több oly helységnevünk is van, mely »Kőrös« elemében az első ő hosszú. Ez esetben a »Kőrös« szó többnyire a »kőris, kőrisfa« szavunkra vezethető vissza. Csomakőrös, Sepsikőröspatak háromszéki falvak nevében így hosszú a Kőrös első ő-je. Kőrösi Csoma Sándor nevében tehát helyesen ugyancsak hosszú az első ő, szülőfaluja neve szerint. Később aztán a szülőfalu vette fel megkülönböztető előtagként nagy szülötte családnevét. Zágráb mellett, Horvátországban is van Kőrös nevű település. Az a helynév azonban szerbhorvát eredetű, a Kriz kereszt jelentésű szóból származik. Kívánjuk, hogy kevesebb legyen a gond körös-körül. A Körösök körül, meg Nagykőrös és Csomakőrös (valamint Sepsikőröspatak) körül egyaránt.”
Már Orsolya,
Sepsikőröspatak
