Évtizedekkel ezelőtt – amikor a fejadagok voltak divatban – jutottam hozzá mezőgazdaságban jártas ismerősöm révén néhány kilónyi babhoz. Öröm a házhoz! És dicséretre vártam élelmességemért. Csakhogy amikor a várva várt paszulyfőzelékhez kiöntöttük megtisztítani a szerzeményt, a szép fehér paszuly majdnem negyede „sokablakos” volt.
Ehhez pedig nem kellett nagy tudomány, az ablak mögött rejtőző feketeség nem volt más, mint a babzsizsik, amellyel már volt találkozásom egy szállítmánynál, amikor a zöldségeseknél dolgoztam. Nos, dicséretet nem kaptam, de alkalmam volt ezt a babkárosítót közelebbről tanulmányozni.
A babzsizsik (Acanthocelides obtectus) a zsizsikek családjába (Bruchidae) tartozik, nálunk kb 30 fajjal, elsősorban a hüvelyes növények kártevője. Eredeti hazája Észak- és Dél-Amerika trópusi tájai. Az imágó 2–4 mm-es, szürkés, rövid szárnyú rovar. Eredeti életfeltételeihez ragaszkodva mind a szabadban, mind a raktárakban ott gyakoribb Romániában is, ahol tartós a meleg. Ezért jelenhet meg háztartásainkban is a nem ellenőrzött, nagyobb mennyiségű babban.
Mivel többnyire vásárláskor kerülhet a kamránkba, nem árt a babot átvizsgálni. A kb. 2 mm-es röpnyílást csak a héj fedi, a kifejlett rovar ezt átrágva jut a szabadba és keresi fel a babültetvényeket, ahol párosodás után a nőstény a fiatal hüvely élére rakja a petéit, majd egy vagy több apró fehér lárva befúrja magát a hüvelybe, és a babszembe jutva abból táplálkozik, kukacszerű, lábatlan lárvává, bábbá, végül imágóvá alakul. Nehezebbé teszi a felismerést a tarka vagy sötét héjú bab, mivel ebben nem feltűnő a rejtőző bogár.
A raktározási helyeken, ha nem túl alacsony a hőmérséklet, a bogár tavaszig rejtőzik a babszemben. Tömeges elszaporodásának a korai meleg tavasz, a forró nyár és a meleg ősz kedvez. Nagy raktárakban gázosítással irtják a babzsizsiket, háztartásban ez nem lehetséges. Itt vagy a kiválogatás és megsemmisítés vagy magas, 60 Celsius-fokos hőmérséklet egy órán keresztül, esetleg egy napig hűtőszekrényben tartás okozhatja a pusztulásukat.
A borsózsizsik (Bruchus pisorum) csak szabadban szaporodik, raktárakban nem. Az előbbinél nagyobb, 4–5,7 mm-es, zömök, szárnyán fehéres foltokkal. Őshazája Ázsia, Dél-Európa. Nálunk a zordabb hőmérsékleti viszonyok miatt csak behozott áruban lehet. Csak egy van egy szem borsóban (a babnál 4–5 is lehet).
Még ritkább a lencsezsizsik (Bruchus lentis), kisebb, mint a borsózsizsik, de életmódja ahhoz hasonlít. Mindkét zsizsikfaj elpusztul a 60 Celsius-fok feletti tartós (többórás) hőmérsékleten.
