A véczeri emlékműnél Barót, Felsőrákos, Köpec és az Olton túlról érkező Ürmös népe ünnepelt. A felszólalók méltatták az alig néhány száz méterre zajló csatában harcolók kiállását, többször szóltak az emlékmű hányatott sorsáról, de nem hiányoztak a politikai üzengetések sem. Baróton a Diákdombnál több százan emlékeztek a márciusi ifjak bátor kiállására.
A négy település keresztútjánál felállított emlékműnél elsőként a Magyar Polgári Párt baróti elnöke, Nagy István szólalt fel. A város volt polgármestere felelevenítette az 1901-ben emelt, ezután többször lebontott és újjáépített emlékmű történetét, majd azon barótiaknak mondott köszönetet, akik az elmúlt huszonhat alkalommal is a véczeri emlékműhöz mentek fejet hajtani. „Köszönöm az itt lévő néhány – egyre fogyó – erdővidékinek a jelenlétét. És itt nem politikusokra gondolok, hanem ismételten a közemberre, az őszinte átlagpolgárra. Mert árulókból, kollaboránsokból mindig akad bőven. Szinte nem tudni jelentősebb magyar történelmi eseményről, ahol az árulás, az elnyomókkal való együttműködés fanyar ténye ne lett volna jelen. A szabadság bemaszatolása, amiből nekünk bőven kijutott. Itt állunk a sok szép beszéd színterén, beszédek, melyekből nagyon kevés maradt meg a résztvevők egyéni vagy közös emlékezetében. Elszállt. Ez van” – mondotta Nagy István.
A Bardoc-Miklósvárszéki Székely Tanács elnöke, Szabó Miklós a forradalmárok felelősségtudatát emelte ki. Mint mondotta, ránk is hasonló horderejű feladat vár: Székelyföld önrendelkezésének megvalósítóivá kell válnunk, nekünk kell döntenünk közéletünk, gazdaságunk és oktatásunk legégetőbb kérdéseiben. Hogy ez megvalósulhasson, Szabó szerint olyan vezetőket kell választanunk, akik a közérdeket a magánérdek elé helyezik. Az RMDSZ nevében felszólaló Demeter László a véczeri harcot és Heydte hadainak galád cselekedetét, Köpec felgyújtását idézte fel, de szólt az ágyúöntő Gábor Áronról is. Kotecz József felsőrákosi unitárius lelkész áldásában a baróti politikai pártok vezetőit szólította meg: ne csak szólamokban, tettekben is legyenek egyek.
Barót központjában, a katolikus templom falai alatt Lázár-Kiss Barna András polgármester az összefogást nevezte a forradalom erejének, s azt kívánta, sikerüljön nekünk is felülkerekednünk sértődöttségünkön és önérzetünkön, s tanuljunk meg egyként cselekedni a köz érdekében. Zalaegerszeg polgármestere, Balaicz Zoltán a fiatal magyar honvédség küzdeni akarását emelte beszéde középpontjába. Csikány Tamás ezredes, hadtörténész, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára rendhagyó történelemórának beillő beszédében 1848 márciusának pozsonyi, bécsi, budapesti és marosvásárhelyi eseményeiről szólt. A megemlékezés végén elhangzott a székely és a magyar himnusz.
