Parlamenti választásokat tartottak tegnap Nagy-Britanniában. A 650 választókerület csaknem 50 ezer választóhelyiségében az 50 millió brit választópolgár helyi idő szerint reggel 7 és este 10 óra – kelet-európai idő szerint 9 és 24 óra – között voksolhatott egyéni jelöltekre. A véglegesnek tekinthető eredmények a szavazatok összeszámlálása alapján ma délutánra várhatóak.
A parlamenti választásokkal egy időben Angliában – Londonon kívül – csaknem mindenhol helyhatósági választásokat is tartanak. Ezeken kilencezer tanácsi képviselői hely sorsa dől el.
Az előző, 2010-es brit parlamenti választásokon 65 százalékos volt a részvételi arány. Az előzetes becslések szerint a 650 tagú alsóház személyi összetételének több mint egyharmada megújul. Az alsóházi képviselők dologi kiadásait ellenőrző felügyeleti szerv várakozása alapján 235 új képviselő jut mandátumhoz a következő parlamentben, egyrészt számos eddigi képviselő visszavonulása, másrészt a választói preferenciák jelentős átrendeződése miatt.
A legutóbbi felmérések arra vallanak, hogy például a Skócia függetlenségére törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) a londoni alsóházban Skóciának járó 59 képviselői hely akár mindegyikét elnyerheti. Az SNP-nek az eddigi parlamentben hat alsóházi képviselője volt.
A brit belpolitika utóbbi évtizedeinek prominens nevei közül nem indul az idei választásokon Gordon Brown volt munkáspárti miniszterelnök, William Hague egykori konzervatív párti külügyminiszter, Sir Menzies Campbell, a Liberális Demokraták volt vezetője, Jack Straw, a Munkáspárt egyik legtekintélyesebb veteránja, egykori belügy- és külügyminiszter, Alistair Darling, Brown kormányának volt pénzügyminisztere, David Blunkett volt munkáspárti belügyminiszter, és Sir Malcolm Rifkind, a Konzervatív Párt tekintélyes képviselője, aki a korábbi tory kormányokban védelmi és külügyminiszter is volt.
David Cameron eddigi konzervatív párti kormányfő nemrégiben közölte, hogy már csak egy miniszterelnöki időszakot vállal, és ha a csütörtöki választások után is ő lesz Nagy-Bri-tannia miniszterelnöke, a következő öt évre szóló mandátumát kitölti, de utána távozik a Downing Streetről.
