Nemcsak arról szólt a Marosvásárhelyi Rádió Vendégségben című műsorának helyszíni adása, hogy milyen a gyógytényező-kínálat, megtartotta-e a hely régi áldásait, van-e visszaesés a fehériparnak is nevezett nemzetgazdasági ágban, hanem arról is, hogy mit tud még nyújtani az ideérkezőknek a város és a környék, mit tettek eddig és melyek a további teendők, hogy egész évben folyamatosan működhessen a gyógy- és üdülőturizmus.
Váljék üdülővé a város
– Nagyon fontos, hogy a fürdőváros kellemes, gondozott képet mutasson az érkezőnek, mert Kovászna jövője a gyógy- és üdülőturizmusban rejlik – hangsúlyozta Thiesz János polgármester, aki egyúttal megmagyarázta azt is, miért vannak ennyire feltúrva-felásva a város utcái. – Megszületett a városszépítés stratégiája, elkészültek a pályázatok, melyek a pénzalapot biztosítják a munkához.
Szükséges volt mindez, mert eléggé ramatyul nézett ki a város. Az ivóvíz- és a szennyvízhálózat építése októberben befejeződött, ezzel lehetőség nyílt a városkép gyógyítására. A Kovásznán áthaladó főút első a megújuló szakaszok közül. Tudni kell, hogy a legtöbb gyógyszálló tulajdonosa nem az önkormányzat, hanem különböző központi intézmények, amelyek az eltelt negyedszázad alatt többnyire gondoskodtak arról, hogy kívül-belül korszerűvé tegyék ezeket. Időközben magán kezelőintézetek is megjelentek, modern wellness-központok működnek, színesebbé téve a gyógyturizmus kínálatát. Minderre most mi tesszük fel a pontot, aszfaltburkolat és járda fedi hamarosan mindazt, ami sok pénzből és munkával a föld alatt megújult. Minden beruházás felfordulással jár, de megéri, hiszen a város megújult arculata vélhetően elnyeri a lakosság és az ideékező fürdővendégek tetszését. Jelenleg is számos utcában dolgoznak, reméljük, a szeptemberi városnapokra megújul a felforgatott belváros. Szórólapokat helyeztünk el a gyógyszállók bejáratánál, elnézést kértünk a fürdővendégektől, ígéretet tettünk, hogy a lehető leggyorsabban befejezzük a városszépítést.
Célunk, hogy egyedi gyógytényezőkkel rendelkező városunk szép és rendezett utakkal, utcákkal fogadja azokat is, akik leselkedő betegségük megelőzése okán jönnek majd ide, és látni szeretnék, amit e csodálatos vidék erdőségei, gyógyvizei, épített öröksége kínál. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a rendszerváltás után alaposan meggyengült Kovászna idegenforgalmon kívüli forrásokból táplálkozó gazdasága, és lassan tud lábra állni. Jelenleg néhány fafeldolgozó cég működik, és hamarosan beindul a sepsiszentgyörgyi Olt textilipari vállalat ágyneművarró részlege, amely valamelyest pótolja a munkahelyhiányt.
Nem utolsósorban nagyon fontos, hogy érkező vendégeink jól érezzék magukat. Művelődési célt szolgált az idei nagy sikerű Kőrösi Csoma Sándor Napok, következik a Kovásznai Források Ifjúsági Fesztivál, a hagyományos Juhászlakodalom, majd a Kovászna Napok. Úgy néz ki, augusztus elejétől ismét közlekedik a Kovászna élményvonat, jelenleg akadályoznák az utcai munkálatok. Működik a tündérvölgyi kisvasút, rendeztük a piknikező-táborozó helyet is – részletezte a fürdőváros polgármestere.
Vendéghívogató
Kopacz Zsuzsa, a helybeli turisztikai információs központ irodavezetője elmondta, pillanatnyilag a város népszerűsítésén dolgoznak. Elképzelésük szerves része a fürdőváros sokoldalú bemutatása, különös tekintettel a vonzásköréhez tartozó kisrégiók turisztikai látványosságainak ismertetésére. Ez hosszú lefutású program, amelyet a Regionális Operatív Program finanszíroz, és három nagyobb tevékenységi körben segíti Kovászna fejlesztését. Az első a szórólapok, albumok, eseménynaptárak, honlapok készítése. A második a turizmust ösztönző események szervezése, több kisebb regionális rendezvény lebonyolítása, a harmadik pedig a piackutatás, majd a vélemények számbavétele, amikor kiderül, elérték-e céljukat. Örvendetes, hogy ez a munka olykor kisebb sikerélménnyel is jár: részt vehetnek nemzetközi turisztikai vásárokon, felkínálva a térség egyedi értékeit, köztük a gyógyászati-üdülési lehetőségeket. Márciusban zárult az erről szóló konferenciasorozat, Kovászna turisztikai-balneológiai értékeit, az idegenforgalom fejlesztési lehetőségeit népszerűsítő fórum. Az értekezleten családorvosok, kardiológusok, turisztikai szakértők ismertették a lehetőségeket, elemezték a fenntartható turizmus fejlődésének esélyeit. Kérdés, hogy eredményeként várható-e a látogatottság jelentős növekedése.
Nem tó, hanem kincs
A gyógytényezők mennyiségi és minőségi apadása nem általános jelenség. Természeti kincseink védelmére fokozottan figyelni kell, a gyógyvíz szennyezettsége sok helyen felbukkanhat, miképpen a mofettagázoknak is kötelező szabad utat adni. Városi legendaként terjed, hogy „tó fekszik a város alatt”. Ettől nem kell tartani, az Európa-szerte híres, földtani rezervációként nyilvántartott Pokolsár kitörésétől inkább, bár azt belső földszerkezeti mozgások dirigálják, melyeket műszerekkel követnek, s olykor a fúrt kutakban mélyről érkező finom és lebegő (úszó) részecskék is jelezhetik. Lényeges, hogy a földkéregben elraktározott és állandóan újratermelődő kovásznai gyógyvizek minősége változatos. A mélyebbről eredő és ivókúrákra alkalmas lúgosabb vizek, majd pedig a földfelszínhez közelebb fekvő, az érbántalmak külső kezelésére alkalmas szénsavas vizek megtalálhatóak egyazon helyen, itt, a „szív városában”. Kovászna gyógytényezőinek felkínálásához anyagi alap, balneológiai szaktudás és nem utolsósorban jó reklám szükséges. A hitelességhez elengedhetetlen a természetes gyógytényezők állandó minőségi ellenőrzése: a mofettagáz hatásmechanizmusának adottak a követelményei, a szénsavas meleg fürdővízben pedig meg kell lennie a balneológia szabályaiban előírt mg/liter szénsavas hatóanyagnak. A gyógytényező megfelelő minőségben jön a mélyből, külső védelmét, adagolását, felhasználását felelősséggel kell irányítani.
