Csökkent az infláció
0,65 százalékra csökkent áprilisban az éves hazai infláció – közölte az országos statisztikai intézet. Márciusban 0,8 százalékot mértek, miután az első két hónapban egyformán 0,4 százalék volt az éves infláció. Az év negyedik hónapjában a fogyasztói árak átlag 0,1 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest, legnagyobb mértékben, 0,33 százalékkal az élelmiszerek drágultak. A központi bank pénteken 0,2 százalékkal csökkentette idei inflációs előrejelzését, miután a kormány júniustól kiterjeszti a 9 százalékos kedvezményes áfát valamennyi élelmiszerre.
2016-ra 1,9 százalékos inflációt vetítettek előre a korábban közölt 2,4 százalék helyett. A jegybank arra számít, hogy 2016 után a fogyasztói árak az 1,5–3,5 százalékos célsávban, 2 százalék körül stabilizálódnak. A jegybank szintén a múlt héten 25 bázisponttal, 1,75 százalékra csökkentette az alapkamatot, ami újabb történelmi mélypontnak számít. Tavaly augusztus óta ez a hetedik csökkentés.
Júniusban újra nyugtasorsolás
Az eredeti, törvényben előírt havi húzás elmarad, így az áprilisi és májusi nyugták sorshúzását jövő hónapban ejtik meg – közölte a központi sajtó pénzügyminisztériumi forrásokra hivatkozva. A nyugtalottó bevezetése utáni első húzásra április 13-án került sor, a nyerő nyugtákat 6 és 6,99 lej közötti értékben február hetedikén állították ki. A minisztérium összesítése szerint összesen 15 ezer nyugtatulajdonos jelentkezett a nyereményért, így egy bizonylatra 66 lejt fizetnek. A szakminisztérium most azon dolgozik, hogy kevesebb és nagyobb értékű nyeremény legyen. Azt remélik, így a gazdaság kifehérítése érdekében bevezetett módszert hatékonyabbá tehetik.
Lámfalussy Sándort méltatják
Az európai monetáris unió egyik legjelentősebb építészének nevezi tegnap megjelent számában a Financial Times brit gazdasági, politikai napilap európai kiadása a szombaton elhunyt Lámfalussy Sándor (Alexandre Lamfalussy) magyar származású közgazdászt. A nekrológban a lap felidézi a professzor pályafutását, s megjegyzi, hogy az Európai Központi Bank elődjének vezetőjeként már a kilencvenes években tisztában volt azzal, milyen kihívásokkal kell majd utódainak szembenézniük. A nekrológ úgy értékeli, hogy Lámfalussy szaktudása és Helmut Kohl német kancellár politikai ambíciója jó kombináció volt egy olyan időszakban, amikor a monetáris unió ötlete nem volt túl népszerű sem Bonnban, sem máshol. „Mint sokan, akik átélték a második világháborút, Lámfalussy is az európai politikai és gazdasági integráció erős támogatója volt. Briliáns elméjét lágy szavú és udvarias modorral ötvözte mindvégig karrierje során” – idézi a lap Lámfalussy Sándor egyik utódát, Jaime Caruanát, a Nemzetközi Fizetések Bankjának főigazgatóját. A La Libre Belgique arról ír, hogy Lámfalussy Sándor szombaton, az Európa-napon hunyt el, s fia, aki a lap újságírója, hétfőn azt magyarázta a kollégáknak, hogy ez jelképértékű. De több belga és európai lap is méltatja a „szülőhazája, Magyarország végeiről a nemzetközi pénzügyi csúcstalálkozókig vezető, kevéssé szokványos életutat” és az „euró atyját”.
