Az európai uniós projektet a maastrichti orvosi egyetem segíti szakmai tanácsokkal, Háromszéket Tatár Márta kardiológus főorvos, megyei önkormányzati tanácstag kapcsolta be, és most már sikerült összehozni azokat az intézményeket, civil szervezeteket, akik tudnak és akarnak is tenni valamit az egészségükre nem figyelőkért; körvonalazták az első lépéseket is. Lényegében egyszerű dolgokról van szó: egészségesebb környezet, életmód, hozzáállás kialakításáról az önkormányzatok, közegészségügyi szervek, szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok, civil szervezetek, önkéntesek bevonásával. Sok a feladat, és bár ezek egy részével hivatalból is foglalkoznak, a megbeszéléseken kiderült, hogy összehangolással többet is elérhetnének, hiszen vannak a másikról mit sem tudó, párhuzamosan futó tevékenységek, és olyanok is, amelyek jól kiegészítik egymást – magyarázta a Gyulafehérvári Caritas munkatársa, Hubbes Kinga. Azt is elmondta: megvalósítható célokat tűztek maguk elé, ezért a prioritások leszögezése után három munkacsoport alakult, akik három területen próbálják enyhíteni a szükségeket. Az egyik, kidolgozás alatt levő terv a kis falvak idős, sokszor magukra maradt lakosainak szociomedikális ellátására vonatkozik, a másik egy mozgó fogorvosi rendelő beindítása lenne Kovászna és Hargita megyében (amely az első szakaszban 1200 rászoruló gyermek és 300 felnőtt ingyenes fogápolását végezné el, de távlatilag remélik, hogy az egészségbiztosító is beszáll a jelenleg 280 000 euróra becsült költségű fogászbusz működtetésébe), a harmadik kiterjedt szexuális felvilágosítással előzné meg a gyermekanyák és elhagyott gyermekek okozta gondokat.
Másoknak más problémaik vannak, de az eszmecsere hasznos, tudunk tanulni egymástól – közölte a program szlovén résztvevője, hangsúlyozva: nem kórházakat építenek, hanem mentalitásváltásra törekednek. Fontos tudatosítani, hogy ne autóval vigyék a gyermekeket óvodába, mozogjanak az emberek, táplálkozzanak egészségesen (itt az ivóvíz minőségétől kezdve a vegyszermentes gazdaságokig és főzési szokásokig mindenre figyelnek), és így tovább.
Kovászna megye egészségügyi mutatói rosszak, és ez csak tíz százalékban függ az orvosi ellátástól, 90 százalékban az élet­mód, lakáskörülmények, rossz szokások az okozói – indokolta Tatár Márta főorvos a felzárkóztatási programban való részvételt. „Ilyen mutatókkal nyilván nem fogunk 2020-ra esélyegyenlőséget teremteni, de ha egy kicsit tudunk csökkenteni ezeken a kedvezőtlen számokon, a szívbetegségen, alkoholizmuson, gyermekanyaságon, már  az is haladás” – vélekedett. Az első lépés azoknak a kiszűrése, akik nem élnek egészségtudatosan. A felnőtteket nehezebb nevelni, ezért a megelőzést a kisebbekkel kezdik. A megyei tanács az utóbbi időben odafigyel ezekre a kérdésekre, már negyedik éve, hogy támogatja a túlsúlyos gyermekek nyári táborát, ahol egészségesen esznek és egymással kommunikálnak a már számítógéphez és ropikhoz ragadt, elmagányosodó kamaszok. A fogorvosi busz program is megvalósítható, és azt is próbálják elérni, hogy ezekben a zárt, zsúfolt közösségekben mindenki megkapja a kötelező védőoltásokat, mert elmulasztásukkal, visszautasításukkal óriási járványveszélynek teszik ki magukat. „Láttam egy felmérést, amely szerint 2050-re az aktív korú lakosság majdnem fele roma lesz Romániában, ezért nagyon fontosnak tartom az iskoláztatásukat, ehhez közvetítőkre volna szükség, mert most nagyon kevés ilyen segítő szakember van. Lényegében minden településnek szüksége lenne egy-egy jól képzett szociális munkásra, aki mediátor és védőnő is. Fenntartható tervekre van szükség, mert ha a pályázati támogatás elfogy, ott marad minden a levegőben, de ezen a téren csak hosszú évek munkájával lehet valamit elérni” – összegzett.