Túlnyomóan történelmi múltja miatt kapcsolták a régi Magyarország legszélső, délkeleti megyéjéhez, Háromszék vármegyéhez 1876-ban. 1926-tól, majd 1968-tól ismét Brassó megyei település lett. Tagadhatatlan: Hétfaluhoz, a Cenk alatti városhoz való földrajzi közelsége, más jellegű kapcsolatai révén barcasági településként erre volt predesztinált. S kit érdekelt a megyésítés idején tartományi és rajoni pártberkekben, hogy a bodolai és uzoni Béldi, Nemes és Mikes családok előnevei is sugallnak ősi kapcsolatokat? Mi több, a késői leszármazottak, az Uzonban élő Mikes család jelenleg is „bebírnak” Bodolára.
Az alkotó erejének delén elhalt hely- és néptörténeti kutató, dr. Binder Pál (1935–1995) a Barca-széli uradalomról szóló 160 oldalas munkája (A bodolai Béldi uradalom története, Bodola, Keresztvár vagy Nyén, Márkos és Bodzaforduló, Szecseleváros, 1994) bő betekintést enged az uradalom és Bodola múltjába. Aggasztóan lehangoló azonban az a kép, ami ma a Bodolára zarándokolót fogadja, az uradalom épített öröksége (Béldi, Nemes- és Mikes-kúriák) egy részének elrettentő állapota, ahol nemcsak az épületek, hanem az azokat övező arborétum is pusztul. 1945 után a bodolai kastélyok tulajdonosait kilakoltatták, az épületeket főleg a kollektív és állami gazdaság vette át – írja könyvében Binder Pál. „A Béldi és Mikes családok vagyona, könyvtára s bútorzata jórészt odaveszett, csak Mikes Zsigmond volt főispán könyvtárának töredéke került be Brassó városi könyvtárába, a Béldi család levéltára pedig a kolozsvári akkori állami levéltárba.”
Az uradalmi épületek csak egy részét mentették, mentik meg, a többi pusztulófélben. Az aránylag fiatalabb, de egy távolabbi telken álló, felújított épületben, Béldi Tivadar kastélyában a bodolai polgármesteri hivatal és községi tanács székel, s itt áll a római katolikus templom/kápolna is. A régi funduson, a Bodola-vár területén található gróf Béldi Ferenc egykori udvarháza, a jelenlegi uzoni gróf Mikes család (Mikes Imre, Mikes Borbála Mária, Mikes Zsigmond) visszaszolgáltatott tulajdona fokozatos felújítás alatt van, a központi fekvésű épületet, gróf Mikes Zsigmond udvarházát a solymári-kolozsvári leszármazottak igényelték vissza, a tulajdonrendezés folyamatban – tájékoztatott az uzoni Béldi–Mikes-kastélyban lakó gróf Mikes Borbála, Mikes Zsigmond nagynénje. Az uradalom területén levő különlegesebb cserjék, fák lajstromát 1974-ben összeállítottuk, mondanunk sem kell, hogy azok egy része kiöregedett, elpusztult, s az arborétum újra feltérképezésre vár.
A kiterjedt fundus történelmi emlékhely, régebben Bodola-várnak is nevezték, sok nemes magyar főúri család lakta, s mint ilyen, mentésre-rendezésre vár. Hosszúra nyúlik a Béldi és a rokon családok származási törzsfája, de mindenképpen meg kell említenünk bár a háromszéki főkapitány Béldi Kelement (1587–1627), akinek 1627-es sírkövét a Székely Nemzeti Múzeum őrzi.
A községnek közel 4200 lakója van, románok, magyarok és cigányok. A magyarság zöme református (493 lélek). Katolikus filiája Türköshöz tartozik (100 lélek).