A megyeközpont tizenhárom testvértelepüléssel tart kapcsolatot, amelyből hét anyaországi: Alsónána és Sárpilis (Tolna megyei falvak), Cegléd (Pest megyei kistérségi központ, 38 055 lakos), Kecskemét (Bács-Kiskun megye székhelye, 107 749), Kiskunhalas (Bács-Kiskun megye, 29 954),  Mosonmagyaróvár (Győr-Moson-Sopron megye, 30 432),  Ferencváros (Budapest, IX. ker.).
Továbbá: Madeira-szigetek, Portugál Autonóm Tartomány (fővárosa Funchal), Magyarkanizsa (mezőváros Szerbiában a magyar határ menti Horgostól 13 km-re), Säffle (üdülővároska a Közép-Svéd-alföld Vänern tavának partján, Värmland megyében), Givataym (Tel-Aviv-Jaffa egyik külvárosa 50 ezer lakossal Izraelben), Novoszibirszk (Oroszország harmadik legnépesebb városa 1 467 800 lakossal, eredeti neve Guszevka).
Szándékosan hagytam utoljára a sok erdélyi városhoz hasonló, felvidéki Királyhelmecet, hogy érdemben szólhassak szobrokat állító, büszke magyar lakóiról. A kassai kerület tőketerebesi járásához tartozik. Szláv neve – helmec – a kis halomból ered, előtagja arra utal, hogy egykor királyi piac volt. 1214-ben a leleszi alapítólevélben említik először, amikor II. András király Boleszlo váci püspöknek adta. 1241-ben elpusztították a tatárok. 1323-ban Károly Róbert hívének, Mikcs bánnak adományozta... A 14. században az Ákos nemzetségbeliek foglalták el, a 15. század elején a Páloczi család birtoka lett, akik királyi engedéllyel várat építettek ide. Ekkoriban válik mezővárossá. A trianoni békediktátumig Zemplén vármegye része volt. A magyar hadsereg 1938. november 6-i bevonulását zászlódíszbe öltözött ünneplő lakosság fogadta. 1910-ben 2725 lakosából 2719 magyar volt. 2011-ben 7698 lakosából 5670 magyar, 1496 szlovák és 304 roma. Petőfinek a városháza mellett, Szent Istvánnak, Szent Imrének és Szent Lászlónak a Millenium téren, Árpád-házi Szent Erzsébetnek a Fő utcán állítottak szobrot. Köszönet és hála a Bod Péter Megyei Könyvtár olvasórészlegén dolgozó kedves hölgynek Királyhelmec részletes bemutatását szolgáló adataiért.

Ferenczy L. Tibor