A gazdasági szakembereket meglepte, hogy a második negyedévben megtorpant a román gazdaság növekedésének üteme. Ennek ellenére a 3,2 százalékos bővüléssel – az első negyedévben 4,3 százalékot mértek a tavalyi hasonló időszakhoz képest – az ország az unió élvonalában maradt, ami a nemzeti össztermék (GDP) emelkedését illeti.
Meglepetés volt az első negyedévi magas növekedési arány, így a következő három hónap csökkenő dinamikájára sem számítottak az elemzők. Annál is inkább, mert az előrejelzésekben közel 5 százalékos bővülést prognosztizáltak. Összességében az év első felében így a növekedés 3,7 százalékos, s ezt tartani is lehet az év végéig, hacsak a szárazság sújtotta mezőgazdaság nem húzza vissza az eredményeket.
A lakossági fogyasztás maradt a hazai gazdaság elsődleges motorja, itt a féléves bővülés 5 százalékos volt június végéig az előző év júniusához képest. Csak júniusban közel 8 százalékkal vásároltunk többet, mint egy évvel korábban. Itt is az élelmiszer viszi a prímet, 22 százalékkal nőtt a forgalom, ami elsősorban az áfacsökkentésnek köszönhető. A másik fontos szektor az ingatlanforgalom, az építkezések volumene az első negyedévben 10 százalékkal emelkedett a jelentősen bővülő lakásépítésnek köszönhetően, miközben az infrastrukturális beruházások csak mérsékelten növekedtek. Ám mindez nem volt elegendő ahhoz, hogy az utóbbi hét évben másodszor elért első negyedévi növekedési szint tartható legyen. Hogy mi okozta a második negyedévi megtorpanást, az a statisztikai hivatal szeptember eleji ágazati jelentéséből derül majd ki. Elemzők szerint azonban az ipar, valamint a beruházások gyenge teljesítménye okozhatta a torpanást. Ennek jelei már az első negyedévi eredményekben megjelentek, amikor az ipari termelés csupán 2,3 százalékkal bővült.
