MagánvállalkozásAz értékátörökítő

2015. szeptember 2., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

A sepsikőröspataki Nagy Jenőnek számtalan furnérozott polgári bútor köszönheti, hogy újból régi díszében pompázhat. Dolgozott háromszéki kúriák rendbetételénél, éveken keresztül Prahova-völgyi megrendeléseknek tett eleget, közben az Eurocenter Amőba Oktatási Központ felkérésére általános asztalosokat képezett, jelenleg egy nemzetközi építésztábor vezetését és ügyintézését látja el.
 

Gyári munkásból ­magániparos
Nagy Jenő az érettségit követően, 1975-ben a bútorgyár stílbútor-faragás osztályára került inasnak. Itt végezte el a gyár hat hónapos asztalosképzését, majd a Művészeti Népiskola kétéves fafaragászat, illetve hároméves szobrászat szakát. A népiskolától nem szakadt el, két évig oktatóként ott maradt akkor is, amikor a nyolcvanas évek elején a bútorgyárat az Autóvillamossági és Villanymotorokat Gyártó Vállalat (IAME) kedvéért elhagyta. Bár fémforgácsolóként dolgozott, a faragásról nem mondott le, s otthon a most is meglévő kis faragópad mellett a Magyarországra kivándorlók megrendelésének eleget téve, illetve az idelátogatók számára emléktárgyakat készítve még egyszer annyi jövedelemre tett szert, mint a fizetése. A vas és fa kettősségének 1991-ben szakadt vége, amikor magánipari engedélyt váltott ki, s asztalosműhelyt hozott létre az új otthonának választott Sepsikőröspatakon. Ezt négy évvel később adta fel, amikor elvállalta a Sepsiillyefalván induló Triforest Kft. műhelyfőnöki tisztségét. Az egykori kollektív istállókból kialakított helyiségekben az ötven alkalmazott olyan magas színvonalon dolgozott, hogy felvásárlópiacuknak szinte kizárólagosan Németország számított. Egy társával Kőröspatakon újra műhelyt nyitott, együtt dolgoztak négy évig, majd egyedül vitte tovább a négy-öt munkást foglalkoztató, kizárólag masszív fából dolgozó üzletet egészen 2010-ig. Erre az időszakra tehetőek a szinajai, predeáli, busténi és bukaresti megrendelések.


A megmentő
A Prahova-völgyében eleinte a felújított, illetve frissen épült ingatlanok külső faborítását oldotta meg csapatával, de egyéb megrendelések is érkezni kezdtek. Gelencén, a Jancsó-kúria felújításánál az ajtók, ablakok és zsalugáterek restaurálását végezte, Szinaján háromemeletes villa farészeit tette ismét kiemelkedő szépségűvé. Ilyenkor rá-rákérdeztek, konyhabútor-, lépcső-, mennyezet- és teraszkészítést vállalna-e? Vállalta, s egyik munka elkezdte hozni a másikat. Szerette ezt is, de igazán a régi bútorok restaurálása érdekelte.
Nagy Jenő hangsúlyozza: nagyon határozottan külön kell választani a felújítás és a restaurálás fogalmát. Míg az előző azt jelenti, a bútort újra használhatóvá teszik – nem „pepecselnek”, minden gyengébb vagy esztétikailag már nem kiváló darabbal, tartós megoldást keresnek, kicserélnek mindent –, addig utóbbi esetben még a szúette darabokat is megpróbálják valamilyen módon megmenteni. Kiölik a fába megtelepedett kártevőket, szétszedik, az oda nem való festékrétegeket eltávolítják, kijavítják a hibákat – nem feltétlenül kell tökéletesnek lennie, látható maradhat a toldás-foldozás helye –, lehetőleg korhű darabokkal pótolják a pótolnivalót, újrakezelik, majd, ahogy a helyzet megkívánja, lakkozzák vagy újrafestik. Nagyon időigényes munkát végeznek: a régi darabok kézi szerszámokkal készültek, s ahhoz, hogy egy-egy részt ki lehessen egészíteni, gyakran új marókést kell készíttetni; sok az aprólékos, csak vésővel végezhető feladat is, nem mindig egyszerű az alapanyagnak számító dörzskőpor, savak, enyvek és lakkok beszerzése, s a megfelelő árnyalat megtalálása, a festék kikeverése akár teljes munkanapot is igénybe vehet, a – gyakran húsz réteg – vékony lakk felvivése pedig hetekbe is telhet. „A restaurált darabok nem mindig lesznek újból használhatóak, múzeumi tárggyá, értékátörökítővé válnak. Örömöm lelelem ebben az újrateremtő munkában” – vallott szakmai elkötelezettségéről a sepsikőröspataki restauráló.


A szakmai oktató
Nagy Jenő Predeálon végzett munkája során ismerkedett meg a Műépítészek Rendje alelnökével.  Ştefan Bornowski, Brüsszelben élő egyetemi tanár sokat áldoz a családi örökségét képező kurtisvári  (Curtişoara) kúlájának (török eredetű főnév vár, torony, bástya jelentéssel) felújítására. A háromszéki mesterre annyi feladat hárul, hogy jóformán már csak ott vállal munkát. Havonta két-három hetet tölt a bojári székhelyen, hogy a párját ritkító építészeti műemléket minél jobban megőrizze.
Rá hárul annak feladata is, hogy a kúla területén néhány éve létrehozott, évente egy-két alkalommal szervezett nemzetközi építőtáborokat vezesse. A temesvári és bukaresti műépítész-hallgatók mellett svájci, francia, belga és angol egyetemistákat fogadó táborban a fiatalok a munkájuk során „kezük ügyébe” kerülő anyagok gyakorlati felhasználásával ismerkednek. A kőröspataki szakember mutatja meg nekik, milyen anyag kell a kinti és belső munkákhoz, milyen kézi szerszámokat és segédeszközöket használhatnak, gyakorlatként régi ablakokat és ajtókat szednek szét, „hámozzák le” a régi festékrétegeket és kenik be páccal, mellette pedig agyagból, földből és szalmából simítóanyagokat készítenek. Nagy Jenő ezt a munkát is jó szívvel végzi, hiszen az elmúlt negyven évben oly sokszor dolgozott már oktatóként, s kötelességének tartja tapasztalata áttestálását a tanulni kívánókra. A kurtisvári feladatvégzésben külön elégtételt jelent, hogy a külföldi diákokkal megismertetheti Székelyföldet is. „A régi diákok közül sokan térnek vissza az országba, s ilyenkor itthon, Kőröspatakon is felkeresnek. Hogy megmutassam, mi, magyarok miként élünk, körbeviszem a megyében, hadd lássák, milyen gazdag örökséggel rendelkezik Székelyföld. Örvendek, amikor látom, elődeink tudásával, szépérzékük felmutatásával sikerül a messzi földről érkezetteket lenyűgözni” – mondotta.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2015-09-02: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Prázsmár, Farkasvágó és Vámoshíd (Szomszédolás)

Prázsmár déli szomszédunk – 8200 lakossal – a Tatrang és a Feketeügy térségében. Ez a szomszédság – gondolunk itt egykori többségi szász lakosságára – a múltban nem hozott sok jót számunkra. Harcok-háborúk idején nem a velünk való kapcsolatot és összefogást keresték, hanem gyakran az ellenség táborával tartottak, így volt ez az 1848–49-es szabadságharc idején is, pedig kiváltságjogokat élveztek a magyar királyoktól és az erdélyi fejedelmektől.
 
2015-09-02: Pénz, piac, vállalkozás - Iochom István:

Férfiaknak is munkahelyet teremtenek (Őszi Sokadalom)

Mint már hírül adtuk, az idei kézdivásárhelyi Őszi sokadalom egyik különlegessége és újdonsága a Kihívás férfiaknak kötényvarró-verseny volt, melynek ötletgazdája Bakk-Vitális Mária Kinga, a New Fashion RT. és a Zarah Moden Kft. vezérigazgatója.