A terület tulajdonképpen egy hidrográfiai csomópont. Itt ömlik az Oltba a Tatrang és a Feketeügy, ami miatt helyenként gondot okoz az árvízvédelem. Illyefalva régi történelmi település, nevéhez kötődik az önvédelmi harc egyik csatája. Turisztikai látnivalói: a műemlék bástyás templomvár és közelében a Keresztyén Ifjúsági Központ, a Bornemissza-udvarház, a rokokó Bakó-lakóház; az empire-elemeket őrző Séra-kúria, ma állandó irodalomtörténeti kiállítás színhelye.
Előterében a településhez kapcsolódó személyiségek (az országgyűlési képviselő Jókai Mór és Mikszáth Kálmán, az író Szabó Dezső és a negyvennyolcas Gál Dániel) mellszobrai láthatóak. A falu régi szénbányájában találták meg a masztodon csontvázát. Az egykori bánya előtti utat a Baróti-hegység gerincére tartó kék háromszög turistajelzés követi. Kökös megyénk határfaluja. A település és Uzon közötti síkon zajlott a kökösi csata, melyben Gábor Áron ágyúöntő őrnagy elesett. A csata emlékét őrző obeliszk a Feketeügy hídja közelében áll. A föld mélyében kénes ásványvíz rejtőzködik. Az Eger nevű hely őskori telep. Görögkeleti műemlék temploma a 18. században épült, restaurált unitárius műemlék temploma pedig gót-reneszánsz építészeti emlékeket és freskótöredéket őriz. Uzon már a Szépmező déli részén fekszik. Idegenforgalmi érdekességszámban mennek itt is a szebbnél szebb udvarházak: a késő reneszánsz Béldi–Mikes-kastély, ahol lovarda működik és a barokk behatású, de az erdélyi empire ízlést őrző Újvárosi-kúria. A Feketeügy ó-aluviális szintje alatt özönfák és pliocén kori kövületek találhatóak. Itt született Kóréh Zsigmond (1761–1793) rézmetsző-ötvösművész és Erdélyi Lajos (1781–1832) nyelvész. Erődített műemlék temploma van az Uzonhoz tartozó Bikfalvának, tornyában pedig az első háromszéki latin-magyar feliratos harang 1640-ből. Számos udvarházáért – melyek közül megemlítjük a Simon István-féle (39. sz.) népi reneszánsz ízlésűt, barokk kapuval és a Dénes György-félét (157. sz.) – gyakran keresik fel a turisták. A faluban három vendégház és egy időszakos kiállítóterem működik. Idevaló volt Bikfalvi Falka Sámuel (1766–1825), a sztereotípia első magyar mestere. A 19. századig még e helység prédiuma volt Dobolló is, ma már önálló község, ahol a román népviselet érdekes darabjait őrzi egy állandó kiállítás. A Nyéni (Keresztvári) patak és a Dobollói patak összefolyásánál terül el egy másik, aránylag fiatal település, Márkosrét (Lunca Mărcuşului), közelében Kökösbácstelek (Băcel), s a Feketeügy síkján északkelet felől érintjük az Uzonhoz tartozó Uzonfüzest (Lunca Ozunului). A hasonnevű patak menték terül el Márkos. Közelében görögkeleti kolostor és árvaház működik. A falu a Piliskére tartó hegyi túrák kiindulópontja. (A kék ponttal jelzett körút a Szeredő-ponk érintésével a Köves-ponkon át visszatér a faluba. Számokkal jelölt helynevek: Eger (1), Középhatár (2), Vízköze (3), Ruja (4), Csere-tető (5), Pădurea Drăgnoiu (6), Keresztmege (7), Hossszúmező (8), Márkosi malom (9), Szép kúttya (10), Magyaros tető (11), Alámenő (12), Szilvás (13), Eger (14), Magaseger (15), Határszéle (16), Sárramenő (17), Lókötő (18).
A Háromszék lapárusító bódéiban és a szerkesztőségben kaphatóak a Háromszéki kalauz fóliázott térképkockái, Kisgyörgy Zoltán 60 kockából álló, Hegyen-völgyön kalauz című megyetérkép-sorozatának eddig megjelent darabjai. A fóliázott térképvázlatokat hetente adjuk ki, de később is igényelhetőek, illetve megrendelhetőek a korábbi lapok. A fóliázott térképkockákat a 0267 351 504-es telefonon, a hpress@3szek.ro e-mail-címen, illetve a lapárudákban lehet megrendelni.
